Багдан Сямёнавіч Сапега
З Вікіпедыя.
Багдан Сямёнавіч САПЕГА (да 1450 — пасля 1512), пісар гаспадарскі (1471—1488), намеснік і дзяржаўца мцэнскі і любецкі (1494—1500), акольнічы смаленскі (?), намеснік высакадворскі (1503-1512), выконваў дыпламатычную службу. Старэйшы сын Сямёна Сапегі, заснавальнік чарэйска-ружанскай галіны роду Сапегаў.
Праз шлюб (1475) з княжной Фядорай з Друцкіх-Сакалінскіх атрымаў маёнткі Чарэю, Белую, Тухачова, Лемніцу, Сар'ю, Грэзань. Таксама купіў шмат маёнткаў за ўласныя грошы, па абмену з братам Івашкам атрымаў Ельню - заклаўшы гэтымі набыткамі ядро сапегаўскіх латыфундый. Выконваў дыпламатычную службу ў складзе пасольстваў у Маскву (1504, 1507), дзе у 1507 быў затрманы і зняволены (1507—1508) як закладнік за сям'ю Міхаіла Глінскага.