Zrínyi (rohamlöveg)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Zrínyi rohamlöveg a Magyar Királyi Honvédség számára Magyarországon kifejlesztett és gyártott harcjármű a II. világháború idején.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A Zrínyi rohamlöveg-család születése
1942-ben a Magyar Királyi Honvédség vezérkarában felmerült az igény egy rohamlöveg-család fejlesztésére. Ennek a fegyvernemnek a kiválóságát a német rohamlöveg-osztályok StuG III-asai által elért eredmények is igazolták. A Honvédelmi Minisztérium két fajta önjáró lövegre adta le a rendelést: a Zrínyi I-re hosszú csövű 75 mm-es löveggel, és a Zrínyi II-re 40M 105 mm-es tábori tarackkal felszerelve.
[szerkesztés] A Zrínyi rohamlöveg-család gyártása
A sikeres tereppróbák után a 105 mm-es löveggel felszerelt Zrínyi II rohamlöveg sorozatgyártását 1943 tavaszán kezdték meg. A Minisztérium összesen 300 darabra adott megrendelést, melyekből 50 darabot kellett 1944 végére leszállítania a Weiss Manfréd gyárnak. Az 1945-re tervezett, nemkülönben 50 darabos Zrínyi II-es típusú rohamlövegek legyártását is megkezdték, ugyanis az így felszabaduló időt a Zrínyi I-es fejlesztésére és gyártására fordítanák. 1943-45-ig a Zrínyi II rohamlövegből kb. 60 példány, a Zrínyi I-ből pedig egy prototípus épült a Weiss Manfréd, illetve a Ganz gyár üzemeiben.
[szerkesztés] A Zrínyi rohamtarack a harcban
A Zrínyi II rohamtarack első példányai 1943 nyarán már a keleti fronton harcoltak a Vörös Hadsereg csapatai ellen. A rohamtarackok itt néhány – a háború végkimeneteléhez képest jelentéktelen – győzelmet arattak. A rohamtarackok a tordai csatában megsemmisítettek 18 T-34 típusú szovjet közepes harckocsit, míg a Zrínyi II-es típusú rohamtarackot közül csak 6 darabot tettek harcképtelenné a szovjet páncélosok[1]. Később ezeket a rohamlövegeket Bozsoki János próbaszolgálatos zászlós rohamtarackjával elvontatta, így meg tudták javítani a Zrínyiket. Bozsoki zászlós tettéért megkapta a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet. A Zrínyik Budapest védelménél is kiválóan szerepeltek Billnitzer Ernő tábornok parancsnoksága alatt[2]. A Zrínyi I-es prototípusa nem vett részt a harcokban.
[szerkesztés] A végzet
1944 nyarán még töretlenül folyt a sorozatgyártás, amikor pusztító légitámadás érte a Weiss Manfréd gyárat, és a csarnokban lévő félkész Zrínyi rohamlövegeket és a gépsorokat megsemmisítették a bombák. A még javítható alkatrészeket a Ganz gyárba szállították, és ott újabb 6 darab rohamlöveget szereltek össze. A második világháború alatt kb. 70 darab Zrinyi II rohamtarackot gyártottak.
| II. világháborús magyar harcjárművek | ||
|---|---|---|
| Könnyű harckocsik | Közepes harckocsik | Nehéz harckocsik |
| 38M Toldi I | 42M Toldi II | 40M Nimród | 40 M Turán | 41 M Turán | 43 M Turán | 44 M Tas |
| Páncélautók | Rohamlövegek | |
| 39M Csaba | Zrínyi | |
)