Zeja
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
||||
|---|---|---|---|---|
| Hossz: | 1242 km | |||
| Vízgyűjtő terület: | 233 000 km² | |||
| Forrás: | Amuri terület | |||
| Torkolat: | Amur | |||
| Országok: | Oroszország | |||
A Zeja (oroszul: Зея) folyó Kelet-Szibéria déli részén, Oroszország Amuri területén; az Amur bal oldali mellékfolyója.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Hossza: 1242 km, vízgyűjtő területe: 233 000 km².
A Sztanovoj-hegylánc délkeleti részéhez tartozó Tokij Sztanovik-hegységben ered. Felső szakaszán délnyugat felé folyik, Zeja város alatt délkeleti irányba fordul és az Amur–Zeja-medencében halad, majd alsó szakaszán, a Szelemdzsa-folyó torkolatától ismét délnyugat felé, a Zeja–Bureja-medencében folyik tovább és Blagovescsenszk városnál ömlik az Amurba.
[szerkesztés] Mellékfolyók
- Legnagyobb jobb oldali mellékfolyója a szintén a Sztanovoj-hegységben eredő Giljuj (495 km), mely a Zejai-víztározóba torkollik. További jobb oldali mellékfolyók: a Tok, a Brjanta (317 km) és az Amur–Zeja-medencén át folyó Urkan (304 km).
- Legnagyobb mellékfolyója a balról beömlő Szelemdzsa (647 km), jelentősebb bal oldali mellékfolyó még a Kupuri, a Tom, valamint a víztározóba torkolló Urkan (234 km). (A Zejának tehát két Urkan nevű mellékfolyója van.)
[szerkesztés] Városok
- Blagovescsenszk, 217 700 fő (2005); az Amuri terület közigazgatási központja, legnagyobb városa.
- Szvobodnij, 62 400 fő (2005); az Amuri terület második legnépesebb városa. Közelében létesült az 1990-es években az űrkutatás rakétáinak kísérleti indítóhelye (oroszul: koszmodrom).
- Zeja, 25 600 fő (2006); egykor és részben ma is az aranybányászat központja.
[szerkesztés] Természetvédelem
A Zejai-víztározónál, a város mellett 1963-ban természetvédelmi területet (zapovednyik) alakítottak ki. Létrehozásának egyik célja éppen a víztározó hatásainak tanulmányozása volt. Az 50 km hosszú, közel 100 000 hektáros terület a Tukuringra-hegység keleti végénél, a Giljuj-folyótól délre fekszik, felszínének 80 %-át fenyőerdő borítja. A területen át húzódik az örökfagy déli határa.
[szerkesztés] Erőművek, víztározók
Zeja város fölött, a folyóvölgy kanyonszerű részén nagyteljesítményű vízerőmű és hatalmas víztározó létesült. Építése közel 20 évig tartott és 1985-ben fejeződött be (ekkor kezdték nagyobb erőkkel építeni a Burejai-vízerőművet), de az erőmű már 1980 óta teljes kapacitással működik, teljesítménye 1300 megawatt. Víztározójának területe 2419 km², hossza 225 km, legnagyobb szélessége 24 km, legnagyobb mélysége 93 m, vízbefogadó képessége 68,5 km³.
Az elárasztott 2295 km²-es területen korábban 14 lakott település volt, 4460 lakójukat kitelepítették. Az erdőknek azonban csak egy részét irtották ki, a vízben álló erdők szétázása közben pedig fenol termelődik. A víztározó az ide torkolló mellékfolyók, köztük a Giljuj-folyó vízszintjét jelentősen megemelte, de a Zeja felső és alsó szakasza között megszűnt a hajóközlekedés, mivel nem épült hajóátemelő zsiliprendszer. A folyó novembertől májusig befagy, kivéve a víztározó alatti 80-100 km-es szakaszt, ahol ilyenkor a víztükör fölött sűrű köd gomolyog.
[szerkesztés] Tervezett újabb erőművek
A folyón lejjebb két újabb vízerőművet terveznek kialakítani a hozzájuk tartozó víztározókkal. Az első várhatóan kb. 300 km-re a folyó torkolatától, Szvobodnij város mellett létesül, építése 2008-ban kezdődhet el és 2013-ra fejeződhetne be; az elárasztandó terület nagyságát 11 500 hektárra becsülik.
