Volinyi terület
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Volinyi terület (Волинська область) | ||
|
||
 |
||
| Területi székhely | Luck | |
| Terület | 20 144 km2 | |
| Népesség (2001) | 1,061 millió fő | |
| Népsűrűség | 53 fő/km2 | |
| Járások száma | 16 járás, 4 járási jogú város | |
| Települések száma | 11 város, 22 városi jellegű település, 1053 falu | |
| Alapítás | 1939. december 4. | |
| Rendszámtábla-kód | AC, 03 (régi) | |
A Volinyi vagy Volhíniai terület (Волинська область) közigazgatási egység Ukrajna északnyugati részén, fővárosa Luck. A történelmi Volhínia nyugati részét foglalja magába, róla kapta a nevét is. Területe 20,1 ezer km², 2006-ben 1,04 millió lakosa volt (becslés). Északról Fehéroroszország Breszti területével, nyugatról Lengyelország Lublini vajdaságával, keletről a Rivnei, délről a Lvivi területtel határos.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Természetföldrajz
A terület déli része a Volhíniai-hátsághoz tartozó alacsony dombvidék (legmagasabb pontja 288 m), mely észak felé a Polisszja (Poleszje) 140-150 m közepes magasságú mocsaras, erdős alföldjébe megy át, melyet csak néhány magányosan kiemelkedő domb élénkít. A terület északnyugati részén található a Sacki-tócsoport, a környező mocsarakból ered a Pripjaty-folyó, melynek jobb oldali mellékfolyói (Turija, Sztohid, Sztir) délről északra haladva szelik át a síkságot. A Nyugati-Bug 1945 óta a terület (és Ukrajna) nyugati határát képezi. A terület 1/3-át erdő borítja, melynek 60%-a fenyő. Erdeinek jellegzetes állatai a jávorszarvas, a hiúz, a borz, a vaddisznó és az őz.
Az évi átlagos csapadékmennyiség a terület keleti részén 600-650 mm, nyugati részén 550-600 mm között mozog. Az uralkodó szélirány a nyugati. Januári középhőmérséklete –4 °C, a júliusi 17 °C.
[szerkesztés] Természetvédelem
- Sacki-tavak Nemzeti Park
- Cseremszkij Természetvédelmi Terület
Egyéb védett természeti értékek: Cumanyi Botanikus Kert, Nezamerzajucsi dzserela (Manevicsi), Urocsiscse Necsimne (Szkulin)
[szerkesztés] Történelem
A terület 1795-től az Orosz Birodalom Volhíniai kormányzóságához tartozott, majd 1920-ben a szovjet-lengyel háború után Lengyelországhoz csatolták, mint a Volhíniai vajdaság részét. 1939 szeptemberében a Molotov-Ribbentrop paktum értelmében a Szovjetunióhoz csatolták, majd 1939. december 4-én hivatalosan is létrejött a Volinyi terület. A korábban jelentős létszámú lengyel lakosság nagy részét deportálták. A német megszállás (1941. június – 1944. január között) a területen tragikus következményekkel járt. A németek 1942 folyamán csaknem teljesen kiirtották a zsidó lakosságot, a megmaradt lengyeleket (a becslések 30 és 60 ezer fő között vannak) az UPA ukrán nacionalista felkelői mészárolták le. A terület északi részének erdeiben emellett intenzív partizánháború is folyt (a lengyel Honi Hadsereg és a szovjet partizánok egyaránt harcoltak a németek ellen és gyakran egymás ellen is). A felszabadulás után is egyik maradt az Ukrán SZSZK iparilag fejletlen, mezőgazdasági jellegű vidékeinek, ezen csak a Volhíniai-szénmedence feltárása és Luck iparosítása változtatott kis mértékben. A független Ukrajnában a terület lakossága a nacionalista erők és a 2003-as „narancsos“ hatalomváltás egyik fő támogatója volt.
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Bányászat
Voliny ásványkincsekben viszonylag szegény. Délnyugati részén a Volinyi-Lvivi-szénmedencében 1955 óta folyik karbon kori feketeszén bányászata. A medence jelentőségét az adja, hogy az energiahordozókban szegény nyugati országrész (főként Lviv) ellátását biztosítja. Az aknák mélysége 300-500 m közötti, a széntelepek vastagsága 0,5-1 m. A Polisszja mocsaras vidékén több helyen folyik tőzegkitermelés (Turszke, Poliszke, Velike Boloto, Havcsici). A Lokacsi járásban helyi jelentőségű földgázkitermelés folyik.
[szerkesztés] Mezőgazdaság
A területen a mezőgazdasági termelés fő ágazata a tej- és hústermelő szarvasmarhatartás, délen a disznótenyésztés is számottevő. A legfontosabb termesztett növények északon a burgonya, a len, délen a cukorrépa.
[szerkesztés] Ipar
A területen nem működik erőmű, a villamos energiát elsősorban a Rivnei atomerőműből (Kuznyecovszk) kapja, a legfontosabb alállomás Novovolinszkban található. A korábban csaknem kizárólag agrárjellegű területen a szocialista iparosítás 3 városra (Luck, Kovel, Novovolinszk) összpontosult. A gépipar fő képviselői a lucki LuAZ gépkocsigyár és a koveli mezőgépgyár. A textilipar Volodimir-Volinszkijban és Novovolinszkban összpontosul. A kisebb városokban a fafeldolgozó- és bútoripar (Kiverci, Cumany, Manevicsi) emelkedik ki.
[szerkesztés] Közlekedés
A területen áthalad a Kijev-Varsó főútvonal és vasúti fővonal, valamint a Breszt-Csernivci közötti M14-es nemzetközi főút. A legfontosabb vasúti csomópont Kovel, ahonnan 6 irányba ágaznak el a sínek. A Sztir-folyó Luckig hajózható és összeköttetést teremt a Pripjaty-Bug-csatorna felé. A Volinyi területen 2 közúti (Jahodin/Dorohusk, Usztiluh/Zosin) és 2 vasúti határátkelőhely van Lengyelország felé, és 4 közúti (ebből Pulemec/Tamasovka és Domanove/Makrani a nemzetközi forgalmat, Piscsa/Oltus és Prikladniki/Nyevel a két ország állampolgárait szolgálja) Fehéroroszország felé.
[szerkesztés] Népesség
A Volinyi terület lakossága a 2001-es népszámláláskor 1 060 694 fő volt. Lakosssága a 2. világháború etnikai tisztogatásai és az azutáni lakosságcserék (a Chełm környéki ukrán lakosságot is áttelepítették ide) óta csaknem teljesen (94,3%) ukrán nemzetiségű. A legnépesebb kisebbség a csaknem kizárólag a városokban letelepedett oroszok (4,4%). Az átlagos népsűrűség (52,7 fő/km²) igen nagy egyenlőtlenségeket takar. Legsűrűbben lakott területei Luck környékén (Lucki járás 58 fő/km²) és a délnyugati szénmedencében találhatóak. Az agrárnépsűrűség a terület északi részén nem haladja meg a 30 fő/km²-t, Sack környékén pedig a 20 fő/km²-t sem éri el. A lakosság 50,4%-a él városokban [1].
[szerkesztés] Közigazgatás
A Volinyi terület közigazgatásilag 16 járásra (rajon) és 4 járási jogú városra oszlik, települései közül 11 város (miszto), 22 városi jellegű település (szeliscse miszkoho tipu) és 1053 falu (szelo). Ez utóbbiakat 379 falusi tanács igazgatja. A járások számát 1962-ben 19-ről 7-re csökkentették, de 1965-1966-ban a megszünetettt járások közül 8-at újra létrehoztak, 1993-ban peidig a Sacki járás is újraalakult.
[szerkesztés] Járások
- Beresztecskói járás
- Horohivi járás
- Ivanicsi járás
- Kaminy-Kasirszkiji járás
- Kiverci járás
- Koveli járás
- Lokacsi járás
- Ljubesivi járás
- Ljubomli járás
- Lucki járás
- Manevicsi járás
- Ratnei járás
- Rozsiscsei járás
- Sacki járás
- Sztara Vizsivkai járás
- Turijszki járás
- Volodmir-Volinszkiji járás
[szerkesztés] Legnépesebb városok
Zárójelben a lakosságszám a 2001-es népszámláláskor (ezer fő)
- Luck (209)
- Kovel (66,4)
- Novovolinszk (53,9)
- Volodimir-Volinszkij (38,3)
- Kiverci (16,7)
- Rozsiscse (13,7)
- Kaminy-Kasirszkij (10,9)
- Ljuboml (10,4)
[szerkesztés] Városok listája
(Zárójelben az orosz nyelvű elnevezés, dőlt betűvel a járási jogú városok)
- Beresztecsko (Beresztyecsko)
- Horohiv (Gorohov)
- Kaminy-Kasirszkij (Kameny-Kasirszkij)
- Kiverci
- Kovel
- Ljuboml
- Luck
- Novovolinszk
- Rozsiscse
- Usztilug (Usztyilug)
- Volodimir-Volinszkij (Vlagyimir-Volinszkij)
[szerkesztés] Városi jellegű települések listája
(Zárójelben az orosz nyelvű elnevezés)
|
|
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Ukrajna közigazgatási felosztása |
| Autonóm köztársaság |
| • Krími Autonóm Köztársaság • |
| Területek (Oblaszty) |
| • Cserkaszi terület • Csernyihivi terület • Csernyivci terület • Dnyipropetrovszki terület • Donecki terület • Harkivi terület • Herszoni terület • Hmelnickiji terület •Ivano-frankivszki terület • Kárpátontúli terület • Kirovohradi terület • Kijevi terület • Luhanszki terület • Lvivi terület • Mikolajivi terület • Odesszai terület • Poltavai terület • Rivnei terület • Szumi terület • Ternopili terület • Vinnicjai terület • Volinyi terület • Zaporizzsjai terület • Zsitomiri terület • |
| Területi jogú városok |
| • Kijev • Szevasztopol • |
