Vogézek
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Vogézek (franciául Massif des Vosges, németül Vogesen) hegylánc közép-nyugat-Európában. A Rajna völgyében észak-északkeleti irányban nyúlik el a svájci Baseltől a németországi Mainzig.
Földrajzilag a hegység Franciaország területére esik. A saverne-i hágó választja el a Pfälzi erdőtől. Geológiailag azonban a Pfälzi erdő egyes részei is a Vogézekhez tartoznak.
A Vogézek az egykori (karbon kori) Variszkuszi hegységrendszer átalakult maradványa, a Francia-középhegységgel (Massif Central) és az Ardennekkel együtt.
1871 és 1918 között a Vogézek déli része képezte a francia-német határt, a Ballon d'Alsace és a Mont Donon csúcsok között. A Vogézek képe nagyon hasonló a Rajna másik oldalán húzódó Fekete-erdő tájához: erdők az alacsonyabban fekvő lejtőkőn, felettük nyílt legelők és kerek csúcsok nagyjából ugyanabban a magasságban. A Rajna felé mindkettő meredélyekben ér véget, a másik oldalukon viszont fokozatos lejtőkben. A Vogézek déli részét főleg gránit alkotja, amelybe porfír tömbök és vörös homokkő rétegek vegyülnek.
Orográfiailag (a magassági vonalak alapján) a Vogézek délről északra haladva négy részre oszthatók: Belfort-tól a Bruche-völgyig a Nagy-Vogézek; a Bruche és a Col de Saverne közt a Közép-Vogézek; a Col de Saverne és a Lauter forrása közt az Alsó-Vogézek és innentől a Hardt.
A Rajna és a Vogézek közt nyúilk el Elzász-Lotaringia régió.
[szerkesztés] Érdekességek
- A vogézeki feketefenyőkön összegyűjtött mézharmatból származó mézfajta a "Miel de sapin des Vosges", amelyet főleg a lotaringiai oldalon termelnek. [1]
- Párizs egyik leghíresebb tere a Vogézek tere. [2]
