Világnézeti megoszlás Magyarországon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát.
Részletek a cikk vitalapján.
Az ezen a lapon látható jelölés 2005 májusából származik.

Magyarországon az 1990-es évek környékén bekövetkező politikai rendszerváltást követően többféle statisztika készült, amelyek a hazai társadalom világnézeti hovatartozását voltak hivatva felmérni.

Néhány fontos dolog:

Magyarországon a lelkiismereti szabadságot az Alkotmány garantálja, ennélfogva az ilyen jellegű statisztikák felvételét, közzétételét és a vele való elemzések jogosultságát is sokan vitatják.
A Magyarországon kb. 150 hivatalosan bejegyzett egyház és számos bejegyzés nélküli egyházi csoport működik. Ezzel együtt a becsült számuk 200-300. Mivel egy adott vallásra több egyház is alakulhat jellemzően, ezért a hazai vallások száma ennél kevesebb. A törvények nem teszik kötelezővé a bejegyzést, az csak egy lehetőség.
Ha valaki vallásosnak tartja magát, az nem jelenti még egy adott valláshoz, vagy egyházhoz való kapcsolódását
A megkeresztelkedés, és főként a csecsemőkori megkeresztelés, vagy más szertartásban való résztvétel, nem jelenti egyértelműen, hogy a szertartásban résztvett tagjává és követőjévé is válik az adott szertartást elvégző egyháznak.
Egy adott egyházhoz való tartozásnak feltételezni kell az adott egyház tanainak a követését. Aki csak a saját módján vallásos, vagy nem követi egyik egyház tanait sem, azt nem lehet egyik egyházhoz sem sorolni.
Magyarországon a valláson kívüliségnek is igen sok lehetősége adott, amelyet számos felmérés nem fordít kellő figyelmet. Ateista, szabadgondolkodó, nihilista, racionalista stb.

Tartalomjegyzék

1 A Medián felmérése 1999
2 Népszámlálások
3 Az 1%-os adófelajánlások alapján számolt egyházi megoszlások
4 Kormányzat által megrendelt felmérés 2004
5 Források
6 Jegyzetek

[szerkesztés] A Medián felmérése 1999

Forrás: Vallásosság és felekezetek Magyarországon (1999. április-június, 3600 fős reprezentatív minta)

Egyház tanítását követi: 13%, és ennek megoszlása: 8% katolikus, 2% református, 1% evangélikus, 1% egyéb felekezetű, 1% felekezet nélküli.

[szerkesztés] Népszámlálások

A 2001-es népszámlálás adatai szerint 5,290 millió római katolikus, 1,623 millió református, 305 ezer evangélikus, 13 ezer izraelita, 396 ezer más, 1,483 millió felekezet nélküli, 18 ezer baptista, 269 ezer görög katolikus, 112 ezer a más felekezethez tartozó, 1,035 millió ember nem kívánt a kérdésre válaszolni vallását illetően. 70 ezer megkérdezett esetében nem érkezett értékelhető válasz. [2]

A felekezettel összefüggő kérdésre a válaszadás önkéntes volt. A kérdezett személy nem a vallásosságáról, a vallása gyakorlásáról nyilatkozhatott, hanem arról, hogy melyik valláshoz, felekezethez tartozónak érzi magát.

Az 1949 és 2000 közötti időből nem állnak rendelkezésre népszámlálási adatok a népesség felekezeti hovatartozásáról. Az alábbi adatok egy szűkebb körű felmérés adatait mutatják. [3]

Vallás	1930	1949	1992	1998	2001
Római katolikus	67,1%	70,5%	67,8%	57,8%	51,9%
Református	20,9%	21,9%	20,9%	17,7%	15,9%
Evangélikus	6,1%	5,2%	4,2%	3,9%	3,0%
Görög katolikus					2,6%
Baptista					0,18%
Ortodox					0,16%
Izraelita	5,1%	1,5%		0,20%	0,13%
Felekezeten kívüli		0,1%	4,8%	18,5%	14,5%
Egyéb és ismeretlen	0,7%	0,7%	2,2%	1,90%	0,94%
Nem válaszolt					10,1%

Hazánkban több publikáció, politikai, az interneten és a közéletben folyó vita kérdőjelezi meg a népszámlálási adatok pontosságát. Sokak álláspontja szerint egy csecsemőkori szertartáson – a keresztelésen – való részvétel nem jelenthet vallási hovatartozást, mint ahogyan a kisdobos, úttörő, vagy KISz taggá avatás sem jelenthet automatikus ateizmust. Továbbá a népszámlálási statisztika a kritikusok szerint keveri a vallási és az egyházi hovatartozás kérdéskörét.

[szerkesztés] Az 1%-os adófelajánlások alapján számolt egyházi megoszlások

Az 1%-os adófelajánlás a népszámlálás után a legnagyobb mintavételű közvéleménykutatás, amelynek persze szintén vannak pontatlanságai. A nyugdíjasokat, fiatalkorúakat, a nem adózó munkaképeseket nem méri, illetve a „megkérdezettek” jelentős száma nem nyilatkozik, viszont így is 4,4-4,5 millió állampolgár szándékát tükrözi. Egyéb közvéleménykutatásoknál általában ezer, elvétve maximum tízezer fő szokott lenni a megkérdezettek száma. Az 1%-os felajánások felmérése tehát nagyságrendekkel pontosabb lehet. Az elmúlt 3-4 évben ezek az adatok hasonló arányúak voltak és sok tekintetben megegyeztek más felmérésekkel is, tehát a valóság (értsd: az egyházaknak tett felajánlók száma) jó közelítésének mondhatóak. Az adatok ezirányú felhasználását némileg módosítja az a körülmény, hogy az egyházaknak felajánlható 1%-ot 2003-tól kezdve az adózók egy-egy kiemelt költségvetési előirányzat javára is fordíthatják, ezzel a lehetősséggel évente 170 000 - 290 000 adózó él is.

2002 év: Egyházak részesedése a személyi jövedelemadó egy százalékából. Számítások az APEH adataira támaszkodva: Az SZJA-bevallásra kötelezettek száma az APEH szerint 2002-ben 4,5 millió fő volt. Az összes egyháznak és vallási közösségnek felajánlást tevő adózók aránya közülük: 11,97%.

2006 év: A 4,426 millió SZJA-bevallónak^[1] 16,91%-a (748 635-en) rendelkezett 143 egyház vagy vallási közösség javára.

Egyház, vallási közösség	Felajánlók aránya 2002^[2]	Felajánlók aránya 2006^[3]
Magyar Katolikus Egyház	7,44%	10,31%
Magyarországi Református Egyház	2,47%	3,39%
Magyarországi Evangélikus Egyház	0,74%	0,95%
Hit Gyülekezete	0,22%	0,3%
Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége		0,25%
Magyarországi Baptista Egyház		0,23%
MAZSIHISZ	0,13%	0,13%
Összes	11,97%	16,91%

Az egyházaknak tett felajánlások egyesek szerint nem tükrözik az egyes vallások számarányát Magyarországon, mások szerint sokkal komolyabb mércéi a vallási megoszlásnak, mint a népszámlálás, ami inkább felekezethez tartozást mért.

[szerkesztés] Kormányzat által megrendelt felmérés 2004

Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központjának megbízásából a Median közvélemény-kutató által végzett országos reprezentatív felmérése alapján:

A megkérdezetteknek csupán 13%-a kötődik valamelyik nagy keresztény egyházhoz, több mint a fele a „maga módján vallásos”, azaz nem követi és nem azonosul egyik egyház tanításaival sem. A nem vallásosak aránya 25%.