Vetési varjú

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Vetési varjú

Státusz: nem veszélyeztetett

Magyarországon védett.
Eszmei értéke: 10 000 Ft

Rendszertan

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata)
Osztály:	Madarak (Aves)
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri)
Főcsalád:	Varjúszerűek (Corvida)
Család:	Varjúfélék (Corvidae)
Nemzetség:	Corvus
Faj:	C. frugilegus

Tudományos név

Corvus frugilegus
Linnaeus, 1758

Elterjedési területe

A Wikifajok tartalmaz
Vetési varjú témájú rendszertani információt.

A Wikimedia Commons tartalmaz Vetési varjú témájú médiaállományokat.

A vetési varjú (Corvus frugilegus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.

[szerkesztés] Előfordulása

Elterjedési területe Eurázsia nagyrésze. A Kárpát-medencében gyakori fészkelő. Betelepítették Új-Zélandra is.

[szerkesztés] Alfajai

Corvus frugilegus frugilegus – Európától az Altaj vidékig
Corvus frugilegus pastinator – Ázsia, az Altaj vidéktől a Csendes-óceánig

[szerkesztés] Megjelenése

Nagysága kb. 45 cm, szárnyfesztávolság 81-99 cm, súlya 300-340 g. Az egész madár koromfekete. A nemek hasonlóak. Sokan csak téli vendégként érkeznek, általában október 14-e és 17-e között jelennek meg. Intelligens madarak, és a papagájokhoz hasonlóan képesek hangokat, emberi beszédet utánozni.

[szerkesztés] Életmódja

A szántásokban a magok elfogyasztásával károkat okoz, de a különböző bogarak, férgek elfogyasztásával hasznot is hajt a mezőgazdaságnak. Nagy csapatokban portyázik.

[szerkesztés] Szaporodása

Facsoportok, ligetek fáin vékony ágakból épült, sárral kitapasztott, csésze alakú fészekbe rakja 4-5 tojását. A fiókák két-három hét után repülnek ki a fészekből.