Váltó
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Értékpapírok | |
 |
|
|
Értékpapírok |
|
|
Piacok |
|
|
Részvények |
|
|
Befektetési alapok |
|
|
Származtatott ügyletek Határidős ügylet |
|
A(z) „Váltó” lehetséges további jelentéseiről lásd: Váltó (egyértelműsítő lap).
A váltó követelést megtestesítő értékpapír. Értelmezése, hogy az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását, és vállalja, hogy azt meghatározott időben és módon (jogilag kikényszeríthető formában) ki fogja egyenlíteni.
Követelést megtestesítő értékpapírok még a váltón kívül a csekk, a kötvény, a letéti jegy.
A váltó kiállítására általában valamilyen más ügylet alapján kerül sor, amikor az ügylet egyik résztvevője az őt terhelő pénztartozást ilyen módon ismeri el. Az ügylet valamilyen polgári jogviszony, amelyből eredő ellenérték-követelést az egyik fél hitelezi a másiknak. A hitel kiegyenlítése pedig úgy történik, hogy a kötelezett az őt terhelő pénztartozásról váltót állít ki és ad át a jogosultnak. Az ügylet és a váltó innentől kezdődően elkülönül egymástól. A váltó kiállítása az ügyletből fakadó jogviszonyt önmagában nem szüntetni meg és megfordítva, a váltó alapján a váltó jogosultja az alapjogviszonytól függetlenül léphet fel a váltó kötelezettjével szemben.
Váltót leggyakrabban áruhitelezés során használnak (jelenleg nem túl gyakori), amikor az áru vevője nem készpénzzel fizet, hanem váltót bocsát ki, amelyben elismeri az áruért a tartozását, és annak kiegyenlítésére kötelezettséget vállal.
A váltó alaki megjelenésére, és kibocsátására külön jogszabály vonatkozik, amely egy nemzetközi egyezményen alapul (Genfi Váltójogi Egyezmény, 1930. Magyarországon kihirdette az 1965. évi 1. tvr.). A váltó értékpapírnak minősül, önállóan megtestesíti a követelést. Kiállításához nem kell sem közjegyző, sem bíróság. A szerződő felek minden külön segítség vagy ellenjegyzés nélkül kiállíthatnak váltót.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A váltó funkciói
- Hiteleszköz, mivel a kiállításánál későbbi időpontra vonatkozó fizetési ígéretet testesít meg.
- Biztosíték, mert a váltójogi szigornál fogva a hitelező követelésének gyors és egyszerű behajtását biztosítja.
- Befektetési eszköz, mivel a váltók megvásárolhatóak egymástól.
- Fizetési eszköz, mivel a váltó átruházásával a váltó tulajdonosa fennálló kötelezettségeit kiegyenlítheti.
[szerkesztés] Váltó leszámítolása
A váltó értéke:
- névérték: amit a váltó lejáratakor kell a címzettnek megfizetnie
- leszámítolási érték: a kibocsátás és a lejárat közötti időpontban kapható érték (esedékességkor megegyezik a névértékkel).
Leszámítolás: a váltóbirtokos az esedékesség előtt eladja a váltóját egy banknak. Ilyenkor nem a névértéket, hanem annak meghatározott kamatokkal csökkentett értékét (diszkont) kapja meg, vagyis a bank leszámolja a névértékből az esedékességig jelentkező kamatot. A bankok a leszámítolt váltókat viszontleszámítoltathatják a jegybanknál, vagy esedékességkor megkapják, vagy behajtják a címzettől az adósságot.
[szerkesztés] A váltó típusai és azok tartalmi követelményei
[szerkesztés] Idegen váltó
A kibocsátó egy másik személyt felszólít, hogy a váltóban feltüntetett kedvezményezett részére feltételekhez nem kötött módon a váltóban szereplő összeget fizesse ki.
Az idegen váltó lehet:
- saját rendeletre szóló
- intézvényezett saját váltó
[szerkesztés] Az idegen váltó tartalmi követelményei
1. a váltó elnevezés az okirat szövegében, éspedig az okirat kiállításának nyelvén;
2. a határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás;
3. a fizetésre kötelezett neve (címzett);
4. az esedékesség megjelölése;
5. a fizetési hely megjelölése;
6. annak a neve, akinek részére vagy rendelkezésére kell a fizetést teljesíteni;
7. a váltó kiállítási napjának és helyének megjelölése;
8. a kibocsátó aláírása.
Az az okirat, amelyből az előbb megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, nem váltó, kivéve:
a) Az olyan váltót, amelyen az esedékesség nincs megjelölve, megtekintésre szóló váltónak kell tekinteni.
b) Külön megjelölés hiányában a címzett neve mellett feltüntetett helyet fizetési helynek és egyúttal a címzett lakóhelyének kell tekinteni.
c) Ha a váltón a kiállításnak helye nincs megjelölve, a váltót úgy kell tekinteni, mintha a kibocsátó neve mellett megjelölt helyen állították volna ki.
Ha a váltóban a fizetendő összeg betűkkel és számokkal is szerepel, eltérés esetében a betűkkel kiírt összeg érvényes.
Az olyan váltó, amelyben az összeg betűkkel vagy számokkal többször is szerepel, eltérés esetében a legkisebb összeg erejéig érvényes.
[szerkesztés] Saját váltó
A kibocsátó kötelező fizetési ígéretet tesz, hogy a váltóban meghatározott összeget maga fizeti ki.
Tartalmi követelményei:
1. a váltó elnevezés az okirat szövegében, éspedig az okirat kiállításának nyelvén;
2. a határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen kötelezettség vállalás;
3. az esedékesség megjelölése;
4. a fizetési hely megjelölése;
5. annak a neve, akinek részére vagy rendelkezésére kell a fizetést teljesíteni;
6. a váltó kiállítási napjának és helyének megjelölése;
7. a kibocsátó aláírása.
[szerkesztés] Egyéb váltó tartalom
- Effektivitási záradék: csak a váltón megadott pénznemben lehet a váltó összegét kiegyenlíteni.
- Értesítési záradék: a kibocsátó kötelezi magát arra, hogy a címzettet értesíti a váltó kiállításáról.
- Fedezeti záradék: a kibocsátónak a címzetthez szóló utasítása a váltó elfogadása esetén a váltó fedezetére vonatkozóan.
- Értékzáradék: a váltó kibocsátására okot adó alapügylet megnevezése
