Vágvecse

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 48°10′5’’, k. h. 17°53′35’’48.1680555556, 17.8930555556

Vágvecse (Veča)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Vágsellyei
Rang	Vágsellye településrésze
Alapítás éve	1113
Irányítószám	927 05
Körzethívószám	00421 (0) 31
Népesség
Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vágvecse
é. sz. 48°10′5’’, k. h. 17°53′35’’48.1680555556, 17.8930555556
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vágvecse (szlovákul Veča) Vágsellye településrésze, korábban önálló község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Vágsellyei járásban.

[szerkesztés] Fekvése

Sellyével átellenben a Vág bal partján fekszik.

[szerkesztés] Története

A régészeti leletek bőséges tanúbizonyságot tesznek e terület folyamatosan lakott voltáról már az őskortól kezdve, hiszen Vágsellye területén két ízben is találtak neandervölgyi koponya maradványokat. Ennek a terület gazdagsága és a Vág folyón való átkelés lehetősége lehetett az oka. A legnagyobb volumenű ásatásokat a területen, valószínűleg a Duslo vegyiüzem építése során a hatvanas években végezték.

Első írásos említése Veza alakban, 1113-ból a második zobori oklevélből való, mely a mai Szlovákia területén fellelt második legrégibb írott forrás. Ebben Könyves Kálmán Godoped zobori apát kérésére megerősítette az apátságot tulajdonjogában. Egy erdőt is említ az irat. Az emlékből világosan kiderül, hogy a település korábban keletkezhetett, mint annak első fennmaradt említése.

1237-ben Vecha, 1267-ben Weccha formában szerepel. Már a 13. századtól találkozhatunk egyes személyek származási helyének jelzőjeként. Legkiemelkedőbb birtokosa a Péch, később Apponyi család volt.

A mohácsi vész után már korán 1529-ben eljutott ide a török, mivel itt átkelőhely volt a Vág folyón. Később kuruc katonai tábor is volt a Habsburg ellenes harcokban. A katonai hadműveletek végeztével pestis tizedelte a lakosságot. Azonban a békés időszak beköszöntével a település fejlődésnek indult, hiszen kikötőként is működött, ugyanis itt pakolták meg a hajókat, melyek a Vágon lefelé szállították az árut.

A középkortól Kis és Nagy vagy Alsó és Felső részre tagolódott. 1752-ben 61 család, 1784-ben 686 lakos, 1828-ban 145 házban 1011 nagyrészt katolikus lélek lakott itt. Ide tartozott Andelek major is. A zsidó közösség emlékeiből (pl. zsinagóga) csupán a temető maradt meg.

A faluban vizimalmok is működtek, 1570-ben 10, 1629-ben 19 (több településsel közösen). A falu tulajdonosa a nemesi közösség volt. 1752-ben árvíz mosta el a korábbi templom romjait. 1849-ben katonai táborként szolgált, melynek során kolera járvány tört ki és 53-an bele is haltak.

A 18. században az Árva és Túróc vármegyékből leúsztatott faanyag lerakataként kikötője jelentős.

A 19. században az Andelka, Branek (vagy Bramek), Kopanica és Cigánytelep majorok tartoztak hozzá. A század második felében legnagyobb birtokosai a Hunyady, Cígler és Tuchinský családok. Az utóbbi két család birtokait részben felvásárolta Horváth Ajtics Dezső.

1918-ban a megalakuló Csehszlovákiához került. Vecsén fűrésztelep, valamint 1933-ig szeszfőzde is működött. 1938-ban ismét Magyarországhoz csatolták, 1945 április 1.-én a szovjet vörös hadsereg szabadította fel. A kassai kormányprogram következményeként elkobozták a Hanza szövetkezet, a Bordács és Horváth Ajtics családok tulajdonait.

A Duslo vegyiüzem építésével és nagyszabású munkaerő telepítésével alakult ki Vecse mai képe, mely nagyrészt bérháztelepekből áll. A községet 1960-ban Vágsellyéhez csatolták. Kb. 8500 lakosa van.

Temploma későbarokk stílusban épült, de klasszicista stílusban átépítették. 1983 szept. 8.-án alakult meg a Večianka nyugdíjas klub.

Legrégibb pecsétjében, melynek fennmaradt lenyomata 1770-ből származik, két keresztbetett evező, illetve középen csáklya látható, utalva ezáltal a Sellyét és Vágvecsét összekötő komp jelentőségére. Jobbról a Nap, balról a Hold övezi. Köriratát V V (Vag Vecse) kezdőbetűkre cserélték. Ezen történelmi pecsét alapján készítették el és iktatták be 2003-ban Vágvecse új címerét.

Vályi András szerint VECSE. A. F. K. Vecse. Elegyes faluk Nyitra Várm. földes Uraik több Urak, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Hoszszúfaluhoz közel; határjok ollyan, mint Szelõczéé. ^[1]

Fényes Elek szerint Vecse (Kis és Nagy), Nyitra m. két összeolvadt magyar helység a Vágh bal partján, Séllyével általellenben. Lakosai kik 788 kath., 21 ref., 364 zsidókból állanak, sok buzát, árpát; dohányt termesztenek; marhát, juhot tartanak. A számos zsidóknak synagógájok van. F. u. többen. Ut. p. F.-Jattó. ^[2]