Transzvesztitizmus
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| LMBT témájú szócikkek |
|---|
 |
| Nemi identitás · Homoszexualitás · Biszexualitás · Transzszexualitás · Transzvesztitizmus |
| LMBT-történelem |
| Kronológia |
| Kultúra |
| Queerelmélet · Vallás · Szimbólumok |
| Törvény |
| Házasság · Gyermekvállalás · Melegellenes törvények |
| Kategóriák |
A transzvesztitizmus fogalma az ellenkező nem ruháinak viselését takarja; tahát az ellenkező nem ruháit viselő személy a transzvesztita. Azonban a szónak emellett sokszor más kiegészítő jelentése is van.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történet
A „transzvesztitizmus” kifejezés sok jelentésváltozáson ment át, mióta 1910-ben megszületett; és még ma is több különböző értelemben használják. Ezért fontos mindig tisztázni, mire is gondolunk pontosan, mikor élünk vele. A különböző jelentésvariációk megértéséhez érdemes egy pillantást vetni a terminus fejlődésének történetére és a jelentés változásai mögött álló okokra.
[szerkesztés] A kifejezés eredete
A terminust Magnus Hirschfeld alkotta meg a latin 'trans-' („keresztül”) és 'vestere' („öltözködik, visel”) szavak felhasználásával; és használta először „Die Transvestiten: eine Untersuchung über den erotischen Verkleidungstrieb” (szabadon: „A transzvesztiták: kutatás az álruha utáni erotikus vágyról”) című könyvében. Olyan emberek leírására használta, akiknek szokásában állt önként az ellenkező nem ruháit viselni. (A biológiai és társadalmi nem fogalma akkoriban még nem különült el.) A Hirschfeld által vizsgált transzvesztitacsoport egyformán állt nőkből és férfiakból; homoszexuális, biszexuális, heteroszexuális és aszexuális irányultságú alanyokból.
Hirschfeld maga sem volt maradéktalanul elégedett a terminussal: tisztában volt vele, hogy az öltözködés csak különböző pszichológiai állapotok külső szimbóluma. Valójában segített kiharcolni pácienseinek az első névváltoztatásokat és szexuális átalakító műtéteket is. Tehát Hirschfeld transzvesztitái tulajdonképpen nem a mai értelemben vett transzvesztiták voltak, hanem a transzneműség teljes spektrumának képviselői.
Hirschfeld alapvetően egy hármas nemi keretben gondolkodott: rendszerében megkülönböztette a férfi, női és „egyéb” társadalmi nemet, mely utóbbit a harmadik nemnek nevezte. Ebbe a harmadik kategóriába tartozott mindenki, aki áthágta a hagyományos heteroszexuális norma határait. Mai értelemben a „másság” minden formáját (leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű) ide sorolta, nem tett különbséget a transzvesztitizmus különböző árnyalatai között.
Mára szinte sehol nem használják a transzvesztitizmus kifejezést a hirschfeldi értelemben, a transzneműség modern kategóriája átvette ezt a szerepet.
[szerkesztés] Modern használat
A második világháború és a nácizmus végett vettet nem csak Hirschfeld munkásságának, hanem a szexualitás területén végzett minden európai kutatásnak. Egészen a hatvanas évekig, Európában és Észak-Amerikában egyaránt, a transzvesztitizmust a homoszexualitás egy megnyilvánulásának, vagy a látens homoszexualitás jelének tekintették. Hirschfeld háromnemű rendszere is eltűnt és újra átvette helyét a kétpólusú gondolkodás.
Az 1960-as években Harry Benjamin kezdett újra foglalkozni a témával. A transzvesztita viselkedés bepréselése a két nemmel operáló keretbe azonban a transzszexualitás „felfedezéséhez” vezetett. Míg Hirschfeld megpróbált helyet találni a társadalomban a harnadik nemnek; a heteroszexuális viselkedéstől eltérőket most megpróbálták rávenni, hogy „normális” férfiként, vagy nőként viselkedjenek. Ha a transzvesztitizmus „meggyógyítása” nem sikerült, akkor akár nemváltoztató műtétek segítségével is. Azokat pedig, akik elutasították ezt a megoldást homoszexuálisnak, vagy szexuális fetisisztának bélyegezték.
Mivel a transzszexuálisoknak az orvosi kezelésekhez való hozzáféréshez a mai napig bizonyítaniuk kell, hogy nem „csak” transzvesztiták; sokszor még a többségi társadalomnál is erősebb ellenérzéseket táplálnak a transzvesztitizmussal szemben.
A fentiek miatt sokan még ma is a homoszexualitás, a fetisizmus és a transzszexualitás fogalmát társítják a transzvesztitizmushoz.
[szerkesztés] Elválás a homoszexualitástól
A következö jelentésmódosulást a melegjogi mozgalmak felerősödése hozta magával. A Stonewall lázadás után egyre több meleg vált láthatóvá, és mivel közülük nagyon kevesen mutattak transzvesztita viselkedést, a jelenséget egyre kevésbé hozták összefüggésbe a homoszexualitással. A transzvesztitizmus extrém, többi ágától jelentősen eltérő formája, a „drag” azonban továbbra is szorosan kapcsolódik az LMBT közösséghez.
[szerkesztés] „Cross-dressing”
A hetvenes években lezajló jelentésmódosulás után egy meglehetősen nagy csoport név nélkül maradt: a női ruhát viselni kedvelő heteroszexuális férfiak. Nem voltak elégedettek a transzvesztita kifejezéssel, ezért elkezdték használni magukra a „cross-dresser” szót. (Szó szerint „keresztöltözők”. A kifejezésnek máig nincs magyar megfelelője.)
A „cross-dresser”-ek elhatárolódnak minden szexuális jellegű fétisizmustól, saját bevallásuk szerint egyszerűen szeretik az ellenkező nem ruháit hordani. Valószínűleg az ő kiállásuk következménye, hogy a transzvesztita fétisizmus fogalma egyértelműen elkülönült a transzvesztitizmustól. A rájuk irányuló figyelem azonban a transzvesztitizmus egy újabb jelentésvariánsának kialakulásához vezetett: transzvesztita alatt néha ezeket a heteroszexuális, női ruhát viselő férfiakat értik (akik saját magukat „cross-dresser”-ként aposztrofálják).
[szerkesztés] Női transzvesztitizmus
A nyugati kultúrákban gyakorlatilag lehetetlenné vált nők számára a transzvesztita viselkedés, hiszen a férfiak egyre több ruhadarabja vált számukra is megengedetté és divatossá. A leszbikus közösség tagjainak egyedi transzvesztitizmusa, a "butch"-ok férfi ruházkodása is megritkult; így gyakorlatilag nem volt szükség a fizikailag nő transzvesztitákat leíró szóra.
A transzvesztitizmus fogalmát még ma is szinte kizárólag férfiak esetében használják; bár néhány kutató, és a leszbikus közösség néhány tagja nemrégiban újra elkezdte férfiként öltöző nőkre vonatkozóan alkalmazni a kifejezést. (Bár a „drag king” megnevezés kétségkívül gyakoribb.)
[szerkesztés] Összegzés
A transzvesztitizmus kifejezésnek sok különböző jelentése van, és több eltérő értelemben is használják. Ezek közül néhány ellentmond egymásnak; de közös vonásuk
- hogy a biológiai nemüktől társadalmilag elvárt öltözködéstől eltérő ruházkodási szokásokat űző személyekre vonatkoznak;
- elhatárolódnak a fétisizmustól és a transzszexualitástól (a társadalmi nem teljes megváltoztatásától).
Ezért használat közben, a félreértések elkerülése végett lehetőleg tisztázni kell, hogy milyen értelemben élünk a kifejezéssel. Az angolszász tudományos irodalomban transzvesztitizmus helyett mára főleg a „cross-dressing” kifejezés használatos.
[szerkesztés] Referenciák
[szerkesztés] Források
- Az angol Wikipédiában lévő Transvestitism szócikkből
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Magyar nyelvű irodalom
- Vanessa Baird: A szexuális sokféleség, HVG kiadói Rt., Budapest, 2003., ISBN 9789637525391
- Dr. Buda Béla: Szexuális viselkedés - Jelenségek és zavarok - társadalmi és orvosi dilemmák, Animula, Budapest, 1994., ISBN 9638089415
- Annemarie Jagose: Bevezetés a queer-elméletbe, Új mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2003., ISBN 9789639494183
- Már nem tabu: Kézikönyv tanároknak leszbikusokról, melegekről, biszexuálisokról és transzneműekről, Labrisz Leszbikus Egyesület, Budapest, 2002., ISBN 9630098164
