Tiszabábolna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát.
Részletek a cikk vitalapján.
Az ezen a lapon látható jelölés 2007 májusából származik.

Koordináták: é. sz. 47.68865° k. h. 20.81165°

Tiszabábolna
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség	Mezőcsáti
Rang	község
Irányítószám	3465
Körzethívószám	49
Népesség
Népesség	492 (2001)
Népsűrűség	15,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	32,73 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszabábolna
é. sz. 47.68865° k. h. 20.81165°

Tiszabábolna község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőcsáti kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Borsod megye DK-i részén, a Borsodi Mezőségben lévő Tiszamelléki település. Borsodivánka 12,5 km, Mezőkövesd 28 km, Ároktő 15 km, távolságra található.

[szerkesztés] Története

Bábolna neve magyar mythológiai vonatkozást sejtet. A Tisza partján elterjedő sűrű fűzerdők titokzatos részein valamikor táltosok éneke üdvözölte a felkelő napot, akik a fehér ló belső részeiből babonáltak. A Magyar Nyelv Nagyszótárban leírtakra alapozva, ahol az olvasható, hogy a babona szó mindenféle bűvölést, varázslást, boszorkányságot, jóslást, vagyis olyan titokzatos, rejtélyes cselekvést jelent, melynek természetfölötti, rendkívüli hatás tulajdonítható, mint amilyen a megigézés, megrontás, lelkek idézése stb. A nyelvészek szerint a szó szláv eredetű" és vénasszonyt, bábát, boszorkányt jelent. A hagyomány szerint első birtokosától kapta volna nevét, tehát személynévi eredetű lenne. Ez utóbbinak lehet némi alapja , hiszen okleveles adatainkban legkorábban 1215-ben a Babona a hevesi udvarbíró poroszlójának nevében merül fel. Magyarországon három Bábolnát ismerünk: Bihar, Borsod és a Komárom vármegyékben. A személynévből eredeztetést az is megerősíti, hogy mind a három Bábolna a Katapán (Koppány) nemzetségből származó Bábolnai-család birtoka volt. 1280 körül Bábolnai Miklós ispán fia János perli a többi Bábolnai családtagokat a Borsod megyei Mező-Bábolna és a Komárom megyei Tolma-Bábolna birtokáért. Később, a XIV. században is a Bábolnai család, illetve rokonsága, leszármazottai formáltak jogot a Bábolnai birtokrészekre. Az okleveles adatokban a falu neve számos variációban fordul elő. Így például Bobona (1215), Babana (1259), Babuna (1261), Mezeu Babuna (1280), Bobana (1320), Babona (1328), Babanya (1474). A későbbi írásokban a Babona a leggyakoribb variáció. A latin nyelvű oklevelekben következetesen Babona, az 1771-es úrbáriumban is -Possessio Babona- néven jegyzik. A Mezö-bábolna névvel csak a XVIII. században találkozunk. A Tisza jelzőt később kapja neve elé a község. Az év nélküli, de minden bizonnyal a XVIII. században készült pecsétjében a felirat már Tisa Babona . 1848-tól hivatalosan a Tisza-Bábolna nevet viseli. A mai névhasználatot 1905. április 15-én mondta ki a képviselőtestület.