Tasnád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47°28′38’’, k. h. 22°35′2’’47.4772222222, 22.5838888889

Tasnád (Tăşnad)

Utcarészlet
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Megye	Szatmár
Rang	város
Beosztott falvak	Csög, Ráctanya, Tasnádbalázsháza, Tasnádmalomszeg, Tasnádszarvad
Polgármester	Vasile Mitraşcă
Irányítószám	445300
Körzethívószám	0261
Népesség
Népesség	7495 (2002)^[1]
Község népessége	9258 (2002)^[2]
Magyar lakosság	3300
Földrajzi adatok
Terület	96,60 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Tasnád
é. sz. 47°28′38’’, k. h. 22°35′2’’47.4772222222, 22.5838888889
Tasnád weboldala

Tasnád (románul Tăşnad, németül Tressenberg, vagy Trestenburg): város Romániában Szatmár megyében.

[szerkesztés] Fekvése

Nagykárolytól 26 km-re délkeletre fekszik. Termálfürdőjéről hires.

[szerkesztés] Nevének eredete

Tasnád nevének eredetérről kétféle magyarázat is fennmaradt:

Egy monda szerint a református templom háta mögött elterülő magaslaton valamikor nádas tó állt. Ezen a magaslaton, mely a temploteret és a "Tatay-udvar"-t foglalta magába vár épült, s ettől a nádas tótól a felépült vár Tós-nád néven nevezték. Ez az elnevezés vált az évszázadok alatt Tasnád névvé.

Más vélemény szerint a honfoglalók egyikének Tas-nak a nyomai lelhetők fel itt, akiről a település nevét vette.

[szerkesztés] Története

1246-ban Tusnad néven említik először, amikor a tatárjárás után IV. Béla király az ide költözni akarókat - hogy a hely újranépesedjen - kivette a vajda, megyei főispánok és más bírák hatósága alól és saját községi bírájuk (villicus), és a püspök hatósága alá rendelte. Nevét 1447-ben Thasnad, 1753-ban Taschnád-néven írták.

1435-ben György erdélyi püspök tasnádi birtokát Máté erdélyi püspök javára elfoglalták Csaholyi János és László, Csáki György fiai László, Ferenc és György, Szarvadi Sénás Péter, János, György, István és András. Zsigmond királynál ez ellen tiltakozott György erdélyi püspök megbízásából István pap.

1454-ben V. László király parancsára Balásházi György és Balázs részére újból bejáratták és meghatároztatták Tasnád határait. Az akkori határnevek is fennmaradtak az oklevelekben, melyek között Eresztvény (Erestwen) erdő, Aszúvölgy (Azywvelg), Szentmiklós Zentymiklós) birtok, Csákó (Chakas) cserjés, Udvarág (Udwarag) völgy elnevezésű helynevek is szerepeltek.

A település a XV. században már az Érmellék központja, s 1456-ban pedig már oppidum, vagyis mezőváros volt.

1474-ben Gábor, erdélyi püspök nyert engedélyt Mátyás királytól arra, hogy a Tasnádon levő püspöki birtokán fából várat építhessen.

1568-ban a tatárok betörtek a Szilágyságba is, a lakosságot menekülésre kényszerítve.

1571. október 9-i kolozsvári országgyűlés Tasnádot harmincadszedő helynek rendelte.

1589-ben Báthory Zsigmond megújította Báthory Kristóf 1578. október 29-én kelt szabadságos levelét, mely a Tasnád városban lakók jogait és kiváltságait erősítette meg.

1616-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Tasnád városát elcserélte Daróczi Ferenc Josippal, annak Lápos, Domokosfalva, Debreczen nevű birtokaiért és Szamosújvár váráért. Perneszi Gábor Ecsed várának kapitánya ekkor írta levelében Forgács Zsigmondnak: "Az erdélyi vajda (Bethlen Gábor) bizonyára Tasnádra szállt e tájt összes hadaival".

1616. november 28-án Bethlen Gábor itt Tasnádnál táborozott nagy hadával.

1618-ban Bethlen Gábor adott ki itt kiváltságlevelet.

1626. január 29-én kelt végrendeletében Károlyi Mihály tett említést tasnádi birtokrészeiről.

1639-ben II. Rákóczi György újította meg Báthory Zsigmond 1589. március 13-án kelt szabadságos levelét a városban lakók jogairól és kiváltságairól.

1658-ban a tatárok Várad felé vonultukkor Tasnádot is elpusztították.

1678. május 11-én Darócz és Tasnád között egyesültek Thököly és Teleki hadai.

1753-ban Bél Mátyás írta Tasnádról, hogy "egykor sűrűn lakott,termékeny földű város volt".

Tasnád, református templom

1847 évi egyházi névkönyv adatai szerint lakossága ekkor 3199 fő volt, ebből 1125 római katolikus, 242 görög katolikus, 3 ágoston hitvallású, 1436 református, 393 izraelita volt.

1849-ben pedig már csak 1250 lakosú mezővárosnak írták.

1880-ban 3375 lakosú település volt.

1890-ben pedig 3677 lakosa volt Tasnádnak, melyből 3132 magyar, 19 német, 19 tót, 1 oláh, 523 egyéb nyelvű volt.

1910-ben 5030 lakosából 4763 magyar és 236 román volt.

A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Tasnádi járásának székhelye volt.

2002-ben a település 9.528 lakosából 5.021 román, 3.580 magyar, 840 cigány és 86 egyéb lakosa volt.

[szerkesztés] Testvérvárosok

Nagykálló, Magyarország

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született Nóti Károly kabarészerző 1892-ben.
Itt született Bíró Lajos utazó 1856-ban, aki Új-Guineában járt tanulmányúton, s onnan a Magyar Nemzeti Múzeumnak - mely a Természettudományi Társulat-al együtt viselte Bíró Lajos kutatási költségeit - küldte haza gyüjtésének gazdag eredményét.

Bíró Lajos a zilahi kollégium növendéke volt, s Tasnádon a filoxéra elleni védekezésnél is közreműködött, mint biztos.