Spinell
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Spinell | |
 |
|
| Ásványosztály: | III.Oxidok és hidroxidok. |
| Alosztály: | Összetett oxidok. |
| Ásványcsoport: | Spinellcsoport |
| Kémiai elnevezése: | Magnézium-alumínium oxid. |
| Képlete: | MgAl2O4 |
| Kristályrendszer: | Szabályos |
| Megjelenési forma: | oktaéderek, sokszor görbült lapokkal, gyakran ikerkristélyként. |
| Sűrűsége: | 3,57-3,72 g/cm3 |
| Keménység: | 8,0 Mohs szerint |
| Hasadás: | nem hasítható. |
| Törés: | Kagylós, egyenetlen. |
| Szín: | Szintelen, vörös, kék, barna. |
| Porszín: | Szürkésfehér. |
| Fény: | Üvegfényű. |
| Átlátszóság: | Átlátszó, áttetsző és opak is lehet. |
| Oldhatóság: | Nem oldható. |
| Különleges tulajdonság: | Esetenként fluoreszkál. |
A spinell az III.Oxidok ásványosztály, összetett oxidok alosztályán belül a spinellcsoport névadó tagja, a spinell-gahnit sorozatba tartozik. Kémiailag magnézium-alumínium oxid. Szabályos rendszerben kristályosodik, leggyakrabban oktaéderes alakban jelenik meg, melynek lapjai görböltek, az élek lesarkítottak. Ritkábban dodokaéderként is előfordul, tömeges szemcsés formában is megtalálható. Gyakoriak az ikerkritályok és a laposra torzult formák. Jellegzetes tulajdonsága, hogy hő hatására színe megváltozik. Felfedezője 1647-ben Boelus. 1920 óta alumíniumoxid és magnéziumoxid olvadékából ipari méretekben állítják elő csiszolóanyagnak. Az eddigi legnagyobb spinell kristályt 2005-ben Vietnamban találták Yen Bai tartományban, A kristály átmérője 17,8 cm, színe: ibolyáspiros (balasrubin).
- Kémiai összetétele:
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Ékszeripari felhasználás
A spinell kedvelt ékszeripari alapanyag, rendkívül változatos szinekben jelenhet meg. A színváltozatokat az okozza, hogy a magnézium mellett már nagyon kis mennyiségben beépülhet a kristályrácsba vas, mangán, cink, kalcium vagy titán, míg az alumínium mellett króm és háromvegyértékű vas. Ezek a kristályrácsba beépülő kationok, melyek az elemzések méréshatárán belüli mennyiségben jelennek meg a szín és a színárnyalatok változatosságát adják. Drágaköként a jácintpiros rubicell, a vérvörös goutte de sang vagy vércseppspinell, a kárminvörös rubinspinell, az ibolyáspiros balasrubin, a barnás és kékesvörös almandinspinell, a zöld clorospinell, a kék cinkspinell vagy zafirspinell, a fekete pleonaszt vagy ceylonit a kedveltek. a kristályokban kialakuló zárványok (rutil, titanit, kisebb cirkon vagy dolomit) gyakran eredményeznek különleges megjelenést. A spinellt gyakran tévesztik rubinnal. Így az angol koronaékszerek között örzött Fekete Herceg-ről és a Timur-ról utólagos vizsgálatokkal derítették ki, hogy nem rubinok, hanem spinellek.
[szerkesztés] Keletkezése
Metaszomatikusan kontakt hatásra alakulnak ki a spinell kristályok gránit, mészkő, dolomit. márvány és szerpentin kőzetek érintkezési zónájában. Másodlagosan folyók homokhordlékainak torlataiban rubin, cirkon és zafír társaságában is megtalálható.
- Hasonló ásványok: korund, cirkon, a gránátcsoport egyes tagjai és a rubin.
[szerkesztés] Előfordulásai
Németország területén Odenwald közelében. Olaszországban a Vezúv vidékén. Svédország területén. Oroszországban az Ural-hegységben több helyen sötétvörös spinell található. Jelentős előfordulások vannak India, Burma, Srí Lanka, Thaiföld, Ausztrália és Brazília területén. Az Egyesült Államok New York szövetségi államban.
[szerkesztés] Hazai előfordulás
Nógrád megyében Salgótarján mellett a Medves-hegy bazalt takarójának egy része kristálytufa előfordulás melyben a spinell sötétkék-feketés pleonaszt változatát mutatták ki.
[szerkesztés] Felhasznált források
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1985.
- Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
- http://www.webmineral.com
