Speyer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 49°19′ k. h. 8°26′Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter, Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter

Speyer
Ország	Németország
Tartomány	Rajna-vidék-Pfalz
Kerület	Szabad város
Alapítás éve	346
Népesség	50 501 (2005)
Terület	42,58 km²
Népsűrűség	1 186/km²
Tengerszint feletti magasság	113 m
Koordináták	é. sz. 49°19′ k. h. 8°26′Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter, Hiba a kifejezésben: ismeretlen „{” központozó karakter
Irányítószám	67346
Körzeti hivószám	0681
Rendszámtáblakód	SB
Polgármester	Werner Schineller (CDU)
Honlap	www.speyer.de

Speyer város Németországban.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Politika 3.1 Polgármesterek 4 Partnervárosok 5 Látnivalók 5.1 A Dóm 6 Gazdaság 7 Híres emberek 7.1 Díszpolgárok 7.2 A városban születtek 8 Külső hivatkozások (német nyelven)

[szerkesztés] Fekvése

A Rajna és a Speyerbach összefolyásánál található.

[szerkesztés] Története

A telelpülés, a rómaiak Noviomagus nemetuma, 348-ban már püspökség volt, ami később a pogány barbárok betörései következtében megszűnt és csak 610-ben éledt új életre. Az első német császárok gyakran laktak benne. 1527-től 1689-ig, némi megszakításokkal, a német birodalmi kamara-törvényszéknek volt székhelye. Több ízben birodalmi gyűlést is tartottak itt; ezek közül az 1529. évi volt a legfontosabb. 1689-ben Monclar francia generális feldúlta. 10 év múlva a város romjaiból felépült ugyan, de korábbi jólétét vissza nem szerezhette. A spanyol, osztrák örökösödési, a hétéves és a francia forradalmi háborukban is gyakran tettek a franciák benne kárt. 1801 és 1814 között Donnersberg francia départementhoz tartozott.

[szerkesztés] Politika

[szerkesztés] Polgármesterek

Ebelin vor dem Münster (1294 körül) Bernhard zur Krone (1294 körül) Contze Fritze (1390 és 1409 között) Hans der Elder Fritze (1390 és 1409 között) Hensel Muttersteder (1390 és 1409 között) Friederich Fritze (XV. század) Peter Fritze (XV. század) Claus von Rinckenberg (XV. század) Engel von Rinckenberg (XV. század) Conrad Roseler (XV. század) Martin Stossel (XV. század) Eberhart Meinsheim (XV. század) Friedrich Meurer (1531–1563) Christman Petsch (1575–1593) Haman Petsch (1563–1573) Jakob Meurer Jakob Friedel Meurer Johann Paul Fuchs (1689 körül) Georg Ernst Rützhaub (1689 és 1700 között) Israel Kümmich (1689 és 1700 között) Johann Peter Schreyer (1700 után) Johann Conrad Schwanckhardt (1700 után) "Maire" Karl Ludwig Petersen (1792) "Maire" Johann Adam Weiß (1796–?) "Maire" Johann David Staub (1796–?) "Maire" Franz Freytag (1800–1801) "Maire" Johann Adam Weiß (1801 és 1804 között) "Maire" David Staub (1801 és 1804 között) "Maire" Ludwig Wilhelm Sonntag (1804–1809)

"Maire" Georg Friedrich Hetzel (1809–1813) Franz Reichardt (1814–1819) Georg Friedrich Hetzel (1819–1829) Friedrich August Heydenreich (1830–1832) Georg Friedrich Hetzel (1833–1838) Georg Friedrich Hilgard (1838–1843) Georg Friedrich Kolb (1848–1849) Georg Friedrich Haid (1859–1868) Johann Conradt Eberhardt (1868–1874) Georg Friedrich Haid (1875–1884) Georg Peter Süß (1885–1894) Dr. med. Friedrich Weltz (1894–1897) Philipp Serr (1897–1904) Philipp Lichtenberger (1904–1911) Dr. Ernst Hertrich (1911–1914) (az első hivatásos polgármester) Dr. Otto Moericke (1917–1919) Karl Leiling (1919–1943; 1923-tól főpolgármester) Rudolf Trampler, vezető náci propagandista (1943–1945) Karl Leiling (főpolgármester; 1945–1946) Hans Hettinger (főpolgármester; 1946) Paul Schaefer (főpolgármester; 1946–1949) Hermann Langlotz (alpolgármester; 1946–1949) Dr. Paulus Skopp (főpolgármester; 1949–1969) Bertram Hartard (alpolgármester; 1948–1952) Stefan Scherpf (alpolgármester; 1956–1984) Dr. Christian Roßkopf (főpolgármester; 1969–1995) Werner Schineller (főpolgármester; 1995-től) Hanspeter Brohm (alpolgármester; 1995-től)

[szerkesztés] Partnervárosok

• Kurszk, Oroszország,
• Spalding, Nagy-Britannia,
• Chartres, Franciaország,
• Ravenna, Olaszország,
• Gniezno, Lengyelország,
• Yavne, Izrael

[szerkesztés] Látnivalók

• Kunstverein Speyer
• Künstlerbund Speyer
• Speyeri városi galéria
• Pfalz történelmi múzeuma

[szerkesztés] A Dóm

• A Speyeri dóm 1981 óta az UNESCO Világörökség része. A dóm építését II. Konrád császár 1030-ban kezdette meg és IV. Henrik uralma alatt, 1061-ben fejezték be. A dómot a német császárok temetkező helyéül szánták; itt nyugosznak II. Konrád, III., IV. és V. Henrik, Sváb Fülöp, Habsburgi Rudolf, Nassaui Adolf, Osztrák Albert és több császárné. A dóm 1450. leégett, 1689-ben és később, 1794-ben a franciák égették fel; ezután magtárul szolgált. Csak 1822. Miksa József bajor király közreműködése folytán adatott ismét vissza eredeti rendeltetésének és restauráltatott egészen. A templom bazilika-épület 1 keleti kereszthajóval, nyugati előcsarnokkal, két kupolával és 4 toronnyal, amelyek közül a nyugatiak 73 m. magasak.A templom 134, a kereszthajó 73 m. hosszú; a középhajó 15 m. széles és 33 m. hosszu; egész területe 4470 m2. Az előcsarnokba (császárcsarnok) három hatalmas portále vezet; benne láthatók az itt eltemetett császárok homokkőszobrai; a királykórus 12 lépcsővel magasabb, mint a középhajó és ennél egy pár lépcsővel magasabb a püspöki kórus, amelyben Habsburgi Rudolf emléke látható Schwanthalertől és Nassaui Adolfé Ohnmachttól. A dóm legkiválóbb díszei a Schrandolph-féle freskók (1845-53), amelyek I. Lajos bajor király és II. Miksa művészetszeretetének köszönhetik keletkezésüket.

[szerkesztés] Gazdaság

• Repülőgépgyártás
• Villamosipar
• Gépipar
• Vegyipar
• Szigetelőanyagok gyártása
• Nyomdászat
• Turizmus

[szerkesztés] Híres emberek

[szerkesztés] Díszpolgárok

• 1832 – Joseph von Stichaner, miniszterelnök
• 1837 – Carl Albert Leopold Freiherr von Stengel, Pfalz miniszterelnöke
• 1841 – Carl Theodor Fürst von Wrede, Pfalz miniszterelnöke
• 1842 – Georg von Jäger, pedagógus
• 1853 – Johann von Schraudolph, művész
• 1853 – Joseph Schwarzmann, művész
• 1864 – Anton Nickel, jogász
• 1871 – Jakob Freiherr von Hartmann, tábornok
• 1871 – Sigmund Heinrich Freiherr von Pfeufer, Pfalz miniszterelnöke
• 1895 – Otto von Bismarck, birodalmi kancellár
• 1895 – Heinrich Hilgard, mecénás
• 1909 – Adolf Ritter von Neuffer, Pfalz miniszterelnöke
• 1909 – Dr. Ludwig Freiherr von Welser, Pfalz miniszterelnöke
• 1909 – Dr.-Ing. Gabriel von Seidl, építész
• 1923 – Dr. William Scharsmith, amerikai orvos
• 1933 – Adolf Hitler (törölve 1946-ban)
• 1933 – Paul von Hindenburg, vezértábornagy, birodalmi elnök
• 1933 – Georg Ludwig Siebert (törölve 1946-ban)
• 1947 – Prof. Dr. med. Friedrich Voelcker, orvos
• 1950 – Hans Marsilius Purrmann, művész
• 2002 – Dr. Bernhard Vogel, Rajna-Pfalz és Türingia miniszterelnöke
• 2003 – Luise Herklotz, politikus (SPD)

[szerkesztés] A városban születtek

• 1808, szeptember 14., Georg Friedrich Kolb, † München, 1884. május 15., német publicista és politikus, a frankfurti nemzetgyűlés tagja
• 1809 – Georg Friedrich Blaul, lelkész és költő
• 1829 – Anselm Feuerbach, festő
• 1879 – Karl Becker, tábornok
• 1880 – Hans Purrmann, festő
• 1895 – Heinrich Hilgard, mecénás
• 1918, augusztus 20., Luise Herklotz, német politikus, SPD
• 1953 – Eberhard Bosslet, képzőművész
• 1954 – Dieter Mack, zeneszerző
• 1977 – Ralf Schmitt, profi labdarúgó
• 1984 – Matthias Langkamp, labdarúgó a VfL Wolfsburg csapatban

[szerkesztés] Külső hivatkozások (német nyelven)

• Speyer.de – Das Internet-Portal für Speyer
• Historisches Museum der Pfalz in Speyer
• Dommusik rund um den Speyerer Dom
• Landeskunde online: Dom zu Speyer
• Landesamt für Denkmalpflege Speyer
• Künstlerhaus und Künstlerbund Speyer
• Mozartchor Speyer
• Städtische Galerie
• Nachtwächter von Speyer