Sophene

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Sophene római provincia elhelyezkedése, 120.

Sophene római provincia volt a mai Törökország délkeleti részében. Az egyik Rómától legtávolabb eső, és legkevésbé ismert provincia, amely valószinűleg a Tigris és az Euphratész között feküdt. Az ókorban Armenia (Örményország) része volt.

[szerkesztés] Története

Nagy Sándor halála (Kr. e. 323) után hadvezérei és helytartói, a diadokhoszok küzdöttek birodalma részeiért. A Szeleukida Birodalom nyomása ellenére az Orontida dinasztia (amit Armenia Nagy Sándor kinevezte satrapája, Mithranész alapított), sokáig megőrizte függetlenségét és uralmát a három királyság felett, amelyekre akkor Örményország oszlott. Ezek: Nagy-Armenia, Kis-Armenia és Sophene.

Kr. e. 220 és Kr. e. 211 között Xerxész uralja. Kr. e. 190-ben Róma legyőzi a Szeleukidákat a magnesiai csatában. A következő évben az örmények kikiáltják függetlenségüket és a bennszülött Artasesida dinasztia kezd uralkodni. Kr. e. 90-ben Sophene ismét beolvad Armeniába, de Kr. e. 56-ban újra ismét elválasztják Armeniától és Kis-Armeniától, miközben háború tör ki a parthusok uralta Perzsia és a Római Birodalom között a terület ellenőrzéséért. Kr. e. 56 és Kr. e. 63 között még tudunk egy Sohemo nevű uralkodóról, de Kr. e. 63-ban Róma elfogalja Sophenét.