Slobozia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Slobozia | ||
|---|---|---|
 |
||
| Városközpont, a Prefektúra épületével | ||
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Románia |
|
| Történelmi régió | Munténia | |
| Megye | Ialomiţa | |
| Polgármester | Gabriel Ionaşcu (PSD) | |
| Népesség | ||
| Népesség | 52 710 (2002) | |
| Népsűrűség | 396,70 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 132,87 km² | |
| Időzóna | EET, UTC+2 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Slobozia
|
||
Slobozia megyeszékhelye és egyben legnagyobb városa Ialomiţa megyének, Munténiában, Romániában. A 2002-es népszámlálás során, a lakosság száma 52 710 volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Slobozia a Román Alföld közepén helyezkedik el, mintegy 130 kilométerrel keletre Bukaresttől és 150 kilométerrel nyugatra Konstancától. A városon folyik keresztül a Ialomiţa folyó.
Teljes területe 13 286 hektár, amiből 11 987 hektár külterület és 1300 hektár belterület. A jelenlegi közigazgatási felosztás szerint a megyeszékhely a tulajdonképpeni Slobozia városból valamint a Bora és az Új Slobozia (Slobozia Nouă) negyedekből áll.
[szerkesztés] Városrészek
|
Jelentősebb városrészei:
|
[szerkesztés] Oktatás, kultúra
A városban 10 óvoda, 8 általános iskola, 5 középiskola, egy Nemzeti Kollégium (Colegiul Naţional „Mihai Viteazul”), egy egyetemi campus, egy nővér képző felsőoktatási intézmény („Christiana”), egy 600 ágyas kórház és különböző kulturális intézmények vannak. Itt található a Román Ortodox Egyház Megyei Püspöksége.
Iskolái: 1 Számú (a város első iskolája - 1934), 2 Számú (Szent András apostolról nevezték el), 3, 4, 5, 6, 7 és 13-as Számú (az utóbbi a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozik).
Középiskolái: pedagógiai („Matei Basarab”), építészeti („Al. I. Cuza”), művészeti („Ionel Perlea”), kémiai („Mihai Eminescu”) és teológiai („Sfântul Ioan Gură de Aur”).
A lakosság főleg a mezőgazdasági termékek feldolgozásából valamint a könnyűiparból él. Az utóbbi időben pedig egyre többen találnak állást a szolgáltatási szektorban is.
1990-ben felavatták a város kulturális centrumát, az épületkomplexust a román karnagyról és zeneszerzőről, Ionel Perlea -ról nevezték el. Itt több kiállítóterem, előadóterem, könyvüzlet, kulturális intézmény megtalálható, valamint egy rádióállomás. 1999-ben a központ elnyerte az UNESCO Központ-i címet.
Nagyszámú templom és katedrális található a városban. Itt latható a Román Nemzeti Múzeum Mezőgazdasagi kiállítása (a múzeum tulajdonában van egy XVIII. századi fatemplom is).
A lakosság etnikai megoszlása (a 2002-es adatok alapján):
- Románok - 51.424 - 97,56%
- Romák - 1.177 - 2,42%
- Más (arománok, törökök, ukránok, lipovárok, oroszok, szerbek, zsidók, tatárok, görögök, lengyelek, olaszok, magyarok) - 109 - 0,02%
Vallási hovatartozás szerint (a 2002-es népszámlálási adatok alapján):
- Román ortodoxok - 51.985 - 98,62%
- Római katolikus - 99 - 0,001%
- pünkösdisták - 54 - 0,001%
- Hetednapi Adventista - 208 - 0,003%
- Mások (görög-katolikusok, református, evangelista, baptista, muzulmán, ateista) - 364 - 1,38%
[szerkesztés] Történelem
•1594 - a település első említése okiratokban, Vitéz Mihály uralkodása alatt Vaideei név alatt
•1772 - először illetik a települést Slobozia névvel
•1812 - egy orosz-török békeszerződés megkötésének a helyszíne
•1887 - megépül az első vasútállomás (Călăraşi városával köti össze a települést a vasút)
•1941 - városi rangot kap
•1979 - megyeszékhely lesz.
[szerkesztés] Turizmus
Annak ellenére, hogy a város nem egy kimondott turisztikai központ, előnyét élvezi a közelben lévő Amara fürdőnek, valamint annak hogy a város az E60-as európai főút mellett található, mely a Fekete-tengerig halad. A várostól 7 km-re északra található az Amara-tó, ami egy jelentős gyógy- és termálfürdőnek számít. A tó mellett felépítették a Dallas filmsorozatból ismert Ewing-farm, valamint az Eiffel-torony kicsinyített mását (a torony 54 m magas).
[szerkesztés] Itt született
- Mircea Dinescu, 1950 november 11, költő, író, aki a kommunizmus ideje alatt a rezsim üldözöttje és megfigyeltje volt
- Cornel Cernea, 1976 április 22, az FC Steaua Bucureşti kapusa
- Petru Filip, 1955 január 23, politikus, jelenleg Románia egyik Európa Parlamenti képviselője
- Adrian Mihalcea, 1976 május 24 , a ciprusi Aris Limassolnál játszó labdarúgó.
[szerkesztés] Testvérvárosok
[szerkesztés] Bibliográfia
- Monografia oraşului Slobozia, Copoiu Aurelia, 1942, Arhivele Istorice Centrale, fond Ministerul Culturii Naţionale
- Tezaur de documente ialomiţene vol.1, Cotenescu Mihai-Vlădăreanu Alex, Direcţia Generală a Arhivelor Statului din România, Bucureşti, 1991
- Monografia Sloboziei (lucrare în manuscris), Dragomir Constantin
- Dicţionar geografic al judeţului Ialomiţa, Geacu Sorin, Ed. Enciclopedică, Bucureşti, 1997
- Ialomiţa medievală, Grigorescu Ştefan, Ed. Episcopiei Sloboziei şi Călăraşilor, Slobozia, 2004
- Monografia oraşului Slobozia (lucrare în manuscris), Haralamb Atanase
- Slobozia 400. Studii şi comunicări monografice, Consiliul Local al Municipiului Slobozia, 1994
- Istoria Sloboziei şi a sloboziilor, Consiliul Local al Municipiului Slobozia, Direcţia Generală a Arhivelor Statului filiala Ialomiţa, 1996
- Slobozia. Contribuţii monografice, George Stoian, Ed. Star Tipp, Slobozia, 2007
