Schulek Frigyes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Schulek Frigyes (Pest, 1841. november 19. – Balatonlelle, 1919. szeptember 5.): építész, műegyetemi tanár, az MTA tagja, Schulek János apja.

Tartalomjegyzék 1 Életpályája, munkássága 2 Építészeti alkotásai 3 Fontosabb írása 4 Emlékezete 5 Jegyzetek és külső hivatkozások

[szerkesztés] Életpályája, munkássága

Akadémiai tanulmányait Bécsben Van der Hüllnél, majd Friedrich von Schmidtnek, a bécsi neogótikus városháza építőjének mesteriskolájában végezte. 1870-ben Pesten telepedett le. Ezután Steindl Imre irodájában dolgozott. 1871-ben a Mintarajziskola tanára, 1872-ben a Műemlékek Országos Bizottságának építésze lett. 1895-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 1917-ben rendes tagjává választották. 1903 és 1911 között a középkori építészet tanára volt a budapesti Műegyetemen. Stílusa a historizmus volt, bizonyos eklektikus elemekkel.

Schulek Frigyes mester teljesen egyedi alkotásai közül az egyik legérdekesebb a szegedi "kakasos" református templom, amely a mester elmélyedő, mégsem utánzó történeti érzékének egyik igen szép példája. A korában szokatlanul anyagszerű, tiszta téglaarchitektúra az észak-német gótika komoly, ünnepélyes egyszerűségét idézi fel bennünk. A kétkaréjos szentély kiképzés meglepő ugyan, de megfelel a protestáns liturgia szellemének. Sajátos műszaki megoldásként a torony nem a talajban gyökerezik, hanem a csillagbordás szentély boltozatára huszártoronyként telepedik rá, amely szervesen kapcsolódik a gerincvonal és a tetősíkok felületéhez.^[1] Schulek a templom mellé állítólag egy sudár jegenyét is tervezett, amelyet néhány évvel később el is ültettek, nagymértékben fokozta az épület harmonikus hatását. Hamarosan magassága azonban a kakasos toronnyal vetekedett, amikor egyszer csak kivágták. Mondják, amikor az építész Szegeden járva ezt megtudta, könnyek szöktek a szemébe.^[2]

A szegedi Fogadalmi templom teljes tervezetét is elkészítette 1912-ben, de nem került kivitelezésre, mert a városnak nem volt elég pénze Schulek terveihez. Schulek már nem akart további engedményeket tenni a templom-tervből, inkább önként visszavonult, s ezzel átadta a terepet Foerk Ernő építésznek, aki vállalta, hogy kevesebb pénzből is monumentális templomot épít Szegednek. Schulek Fogadalmi templom terve ma is ismert, sokan gondolták és gondolják úgy, hogy Schulek tervének megvalósítása szerencsésebb lett volna. Ezen persze ma már nincs mit gondolkodni, Szeged és környéke népéből már több adót nem lehetett kipréselni, a dóm építése, az I. világháború, a forradalmak mind leginkább a sok szegény embert sújtotta, nagy áldozatokat hoztak azért, hogy a magas állami és helyi adókat befizessék mind a dualizmus korában, mind a két világháború közt, bizony gyakran látjuk, hogy építészek szép tervei a pénzügyi szükösségen buknak el. Igy járt Schulek szegedi Fogadalmi templom terve is.

[szerkesztés] Építészeti alkotásai

Számos középkori építészeti emlék helyreállítása fűződik nevéhez:

• • a Budavári Nagyboldogasszony templom (Mátyás-templom) neogótikus átépítése (1873 – 1896)
  • a jáki templom,
  • a csütörtökhelyi kápolna,
  • a kisszebeni templom,
  • a lőcsei városháza,
  • az eperjesi Szent Miklós-kegytemplom tornyának átépítése

• Tervei szerint épült:
  • a szegedi "Kakasos" református templom északnémet gótikus stílusban (1884);
  • a csabdi öreg kúria (1894);
  • a budapesti Halászbástya (neoromán, felavatva: 1903),
  • a budapesti János-hegyi Erzsébet-kilátó (1910).

[szerkesztés] Fontosabb írása

• A budavári főegyház környékének rendezése (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye XXVIII., 1894).

[szerkesztés] Emlékezete

A szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban (Dóm tér, a körbefutó árkádok alatt) őrzik portré szobrát, amely Stróbl Alajos alkotása

[szerkesztés] Jegyzetek és külső hivatkozások

• Magyar Életrajzi Lexikon

Schulek Frigyes szakközép 12.B [1]