Sárkányrepülő
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A sárkányrepülő a siklórepülő légi járművek egy típusa. Két fajtája van: vitorlázó sárkányrepülő (gyalogsárkány), és motoros sárkányrepülő.
Az eszköz története az ókorig nyúlik vissza, de az első igazi példányt az ötvenes évek közepén tervezte meg Francis Rogallo, a NASA mérnöke, miután az űrhivatal ezzel szerette volna a földre juttatni a leszálló űrkabinokat.
Lynn White amerikai technikatörténeti kutató két olyan beszámolót fedezett fel, amelyek szerint 875-ben a mór vegyész és feltaláló Abbász Ibn Firnasz az akkor arab ellenőrzés alatt lévő spanyolországi Córdoba mellett sárkányrepülővel repült. Az eseményt angol keresztes lovagok mesélték el a Malmesburyben élő Eilmer szerzetesnek, aki matematikával és asztrológiával foglalkozott. Egy másik Malmesbury-i szerzetes, William, évekkel később leírta, hogy Eilmer valamikor 1000 és 1010 között a Malmsbury apátság templomának tetejéről próbálkozott a repüléssel, és kb. 200 m távolságot sikerült is repülnie, de végül lezuhant, és eltörte egyik lábát.
Magyarországon elsőként a Műszaki Egyetemen kezdtek foglalkozni sárkányrepüléssel, 1973-ban. 1979-ben már sikerült önálló sportágként elismertetni. 1986-ban Gyöngyösön Európa-bajnokságot rendeztek. 1996-ban már Dunaújvároson rendezték meg az első síkvidéki Európa-bajnokságot. 2000 decemberében Bertók Attila világrekordot ért el, igaz, akkor már évek óta Ausztráliában edzett.
Az ezredforduló után némileg csökkent a sárkányrepülős sport elterjedtsége Magyarországon. A sárkányrepülősök között Gurigaként ismert személy - némi iróniával - egyenesen a sárkányrepülők kihalásáról beszél. „Hazánk lassan teljesen lemarad a fejlődésben, mert a technikai fölénnyel, ami minden technikai sportban anyagi fölényt is jelent, nehéz lépést tartani. Amíg 1997-ben a Cumulus csapata bemutatta a hármas kötelékvontatást egyetlen vontatógéppel, ami a mai napig kuriózum a világ bármelyik fejlett sárkányozó országában, addig mára csak maroknyi elszánt hős marad meg a sárkányos sportban, akinek a magyar viszonyok között nemhogy légtér, már felszállóhely sem jut. És bemutatóinkra nem hogy igény nincs, még engedély sem.” [1]
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Lásd még
- Siklórepülés
- Siklóernyő
- Sárkányrepülős trike (angol szócikk).
- Termik
- Légballon
- Szakszolgálati engedély
[szerkesztés] Irodalom
- Kerekes László: A sárkányrepülés varázsa – Az alapoktól a csúcsig, Perfact-Pro Kft., Budapest, 2005.