Robert Schuman
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|
| Az Európai Parlament 5. elnöke | |
|---|---|
| Hivatali idő | |
| 1958 – 1960 | |
| Előd | Hans Furler |
| Utód | Hans Furler |
| Az Franciaország 132. miniszterelnöke a francia Negyedik Köztársaság negyedik elnöke | |
| Hivatali idő | |
| 1948. szeptember 5 – 1948. szeptember 11 | |
| Hivatali idő | |
| 1947. november 24 – 1948. július 26 | |
| Született | 1886. június 29. Lorraine |
| Elhunyt | 1963. szeptember 4. |
Robert Schuman (1886. június 29.) – 1963. szeptember 4.) luxemburgi születésű német-francia kereszténydemokrata politikus. Az Európai Unió alapítóinak egyike.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
[szerkesztés] Gyermekkor
Robert Schuman apja, Jean-Pierre Schuman (1837-1900) volt. Luxembourg egyik városában, Lorraine-ben született. Francia állampolgár, de az anyanyelve luxemburgi volt. Miután Lorraine 1871-ben Németország része lett, német állampolgárságot kapott. Robert Schuman anyja, Eugénie Duren, (1864-1911), egy Luxembourgban (Bettembourgben) született nő. 1884-ben, házasság által lett német állampolgár.
Bár Luxembourgban született, Robert Schuman német volt. Csak 1919-ben vette fel a francia nemzetiséget, miután Alsace-Lorraine-t visszaadták Franciaországnak. Az anyanyelve luxemburgi (német dialektussal), a második nyelve a német volt. Csak az iskolában tanulta meg a franciát.
Középiskolai tanulmányait Luxembourgban végezte, az Athénée de Luxembourg középiskolában, jezsuita kollégiumban. Ekkor döntött úgy, hogy német egyetemeken tanul de ahogy a Luxembourgi középiskolai diploma nem volt érvényes Németországban, vizsgát kellett tennie, a Metzben levő Császári Gimnáziumban. Az egyetemi oktatása során közgazdaságtant, politikai filozófiát, teológiát és statisztikát tanult. Tanulmányai elvégzése után kapta meg diplomáit, a Bonni Egyetemen, a müncheni Humboldt Universityben, a Berlini Egyetemen, és Alsace-ben, Strasbourgban (akkor még Németország).
[szerkesztés] A háború
Anyja autóbuszbalesetben halt meg, mely után Robert Schuman átértékelte életét, a vallás felé fordult. Egész életén keresztül nőtlen maradt. Ügyvéd lett. Katinai szolgálatra egészségi állapota miatt alkalmatlan volt. Az első világháború alatt polgári szolgálatban vett részt, de soha nem hordott egy német egyenruhát. Tagja volt a metzi városi tanácsának és a német Katolikusoknak. Az első világháború után Alsace-Lorraine-t visszafoglalta Franciaország, és Schuman a francia politikában vált aktívvá. 1919-ben először választották be a parlamentbe, képviselőként területi listán, ami később egy időközzel 1958-ig Thionville-nek lett a képviselője, a háborús évek alatt. A francia parlamentben jelentős hozzájárulása volt a Lex Schuman felvázoló és parlamentáris passzushoz. Schuman a Lorraine-i acéliparban a háború után korrupciót fedezett fel, amit később méylebben kivizsgált.
1940-ben, a szaktudása miatt Schumant meghívták, hogy Paul Reynaud háborús kormányának a tagja. Még ebben az évben a nácik letartóztatták az ellenállása és tiltakozása miatt. Kivizsgálta a Gestapo. Egy tiszteletreméltó németnek köszönhetően megmenekült attól, hogy Dachauba küldjék. 1942-ben elszökött és csatlakozott a francia ellenálláshoz. Bár az élete még mindig veszélyben volt, a francia-német barátságról, és az európai megbékélésről beszélt.
[szerkesztés] A háború után
A háború után Schuman szerepe megnőtt. Pénzügyminiszter lett, azután kétszer miniszterelnök, 1947-1948-tól. A Harmadik Erő koalíciós kormány része volt, szemben álltak a kommunizmussal és Gaullistákkal is. Az utóbbi évben külügyminiszter lett. Schuman kormánya egy európai gyűlésneknek a létrehozását szorgalmazta. Ez a javaslat Európa Tanácsként jött létre. 1949. május 5-én, Londonban fogadták el az alapító államok az új Európa kereteit, az emberi jogok és alapvető szabadságoknak az elvei alapján, amiket akkor Schuman fejtett ki. 1948 szeptemberében külügyminiszterként bejelentette, hogy az ENSZ-képviselő célja az legyen, hogy létrehozzon egy európai demokratikus szervezetet, hogy a náci korszak utáni és demokratikus Németország is csatlakozhasson. 1949-50-ben Európa-szerte Észak-Amerikában beszédeket tartott, miközben létrehozott egy nemzetek feletti Európai Közösséget. Ez a szerkezet tartós békét hoz létre az államok között, mondta.
1950. május 9-én a nemzetek feletti demokratikus intézmény elveit bejelentették Paul Reuter, jogi tanácsadó által előkészített, külügyminisztériumi nyilatkozattal, a csapat tagjai Bernard Clappier és Jean Monnet voltak. A francia kormány elfogadta a Schuman-nyilatkozatot, mely felkérte a németeket és minden más európai országot, hogy a szén- és acélipari termelésüket együttesen és demokratikusan Európa első nemzetek feletti közösségében végezzék. 1951. április 18-án hat alapító tag aláírta a Párizsi Szerződést, mely létrehozta az Európai Szén-és Acélközösséget. A Római Szerződések, 1957-ben létrehozta a gazdasági közösséget és az Euratomot. A későbbi megállapodásoknak köszönhetően ezek végül az Európai Unió szervezetévé fejlődtek. A Schuman-nyilatkozatot csinálták 1950. május 9-én hozták nyilvánosságra, és a mai napig május 9-ét jelölik Európa Napként.
[szerkesztés] Európai politikája
Miniszterelnökként és külügyminiszterként Schuman fontos szerepet játszott a NATO megteremtésében. Schuman egy atlanti-óceáni közösség proponens alakja volt. Ennek azonban erősen ellen álltak a kommunisták, ultranacionalisták és a gaullisták.
Schuman később igazságügyminiszterként tevékenykedett, mielőtt az Európai Nemzetgyűlés (francia és olasz nyelven az Európai Parlamentet Nemzetgyűlésnek nevezték) első elnöke lett. 1958-ban megkapta a Karlspreis-t, egy Aachen német városának díját, melyet olyan embereknek adnak, akik hozzájárultak az európai ötlethez és európai békéhez miközben Charlemagne-ről megemlékeztek, Franciaország és Németország egykori uralkodójáról, aki Aachenben lakott és ott is temették el, s IX. Pius pápa rendjének lovagja volt.
Nőtlen, szerény és nem hivalkodó emberként ismerték. Robert Schuman egy élénken, vallásos ember és bibliatudós volt. Erősen befolyásolták XII. Pius, Aquinói St. Tamás és Jacques Maritain pápa írásai.
[szerkesztés] Schuman-kormányok
[szerkesztés] Robert Schuman 1947. november 24-e és 1948. július 26-a közti, első kormánya
- Robert Schuman - elnök-kormányfő
- George-ok Bidault - külügyminiszter
- Pierre-Henri Teitgen - hadügyminiszter
- Jules Moch - belügyminiszter
- René Mayer - pénzügy- és gazdasági ügyek minisztere
- Robert Lacoste - kereskedelmi- és iparminisztere
- Daniel Mayer - munka és társadalombiztosítás minisztere
- André Marie - az igazságügyminiszter
- Marcel Edmond Naegelen - oktatásügyi miniszter
- François Mitterrand - veteránok és háborús áldozatok minisztere
- Pierre Pflimlin - mezőgazdaságiminiszter
- Paul Coste-Floret - tengerentúli megyék minisztere
- Christian Pineau - közmunkák és szállítás minisztere
- Germaine Poinso-Chapuis - a közegészségügyi és lakosságügyi miniszter
- René Coty - az újjáépítési és városi tervezés minisztere
[szerkesztés] Robert Schuman 1948. szeptember 5-e – 1948. szeptember 11-e közti, második kormány
- Robert Schuman - kormányfő és külügyminiszter
- René Mayer - hadügyminiszter
- André Marie - alelnök
- Jules Moch - belügyminiszter
- Christian Pineau - pénzügyi és gazdasági ügyek miniszter
- Robert Lacoste - kereskedelemi és iparminiszter
- Daniel Mayer - munkaügyi és társadalombiztosítási miniszter
- Robert Lecourt - igazságügyminiszter
- Tony Revillon - nemzeti oktatásügyi miniszter
- Jules Catoire - veteránok és háborús áldozatok minisztere
- Pierre Pflimlin - mezőgazdasági miniszter
- Paul Coste-Floret - tengerentúli megyék minisztere
- Henri Queuille - közmunkák minisztere, szállítás, és turizmus
- Pierre Schneiter - közegészségügyi és lakossági miniszter
- René Coty - újjáépítési és városi tervezési miniszter
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Schuman Project életrajzi adatok, és Schuman elemzése, ami ösztönözte egy nemzetek feletti Európai Közösség létrejöttét. Tartalmaz néhányat Schuman fő beszédei közül.
- Fondation Robert Schuman
- A Katholische Akademie Trier (a német)
- A Schuman-nyilatkozat (1950. május 9-e) Sablon:En icon Sablon:De icon Sablon:Es icon (francia nyelven)
- Video of the Schuman Declaration of the creation of the ECSC - European Navigator
- 1949 után az Egyesült Királyság miniszterétől, Ernest Bevintől Robert Schumannak, felveti Németországban az ipar ismételt szétbontásának egy újabb megfontolását.
[szerkesztés] Irodalom
- Robert Schuman: Pour l'Europe, 1990 Editions Nagel, Geneve (Suisse)
Magyar fordítása: Robert Schuman: Európáért. II. kiadás. Pro Pannónia Kiadói Alapítvány, 2004.
ISBN 0237 4277
ISBN 963 9498 16 5
