Pusztabánya
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Pusztabánya valamikori település a Kelet-Mecsekben, ma a mecseki túrák egyik kedvelt pihenőhelye.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Megközelítése
Pusztabánya mintegy 400 méteres magasságban fekszik, a Hidasi-völgy völgyfőjének oldalán emelkedő fennsíkon, korakréta homokkő és bazalt alapkőzeten. Gépkocsival a Zobákpusztánál kezdődő erdészeti úton közelíthető meg. Gyalogosan a leggyakoribb útvonal Hosszúhetény, illetve a szomszédságában lévő Püspökszentlászló felől vezet Pusztabányára (Püspökszentlászlóról mintegy negyedórás erdei séta).
[szerkesztés] Története
Pusztabánya egyike a környék azon településeinek, ahol valamikor üveget fújtak a német bevándorló lakosok. Ennek a foglalkozásnak az emlékét mai is őrzik a közeli falucskák német nevei. A ma is lakott Kisújbányától (Neuglashütte) és Óbányától (Altglashütte) eltérően Pusztabánya teljesen elnéptelenedett, házaiból már semmi sem látszik.
Egyes vélemények szerint Kisújbányát a továbbvándorló pusztabányaiak alapították, miután környékükön megfogyatkozott a kemencék fűtéséhez szükséges fa. Ma sűrű erdő borítja.
[szerkesztés] Látnivalók
A Pusztabányai réten ma kulcsosház és vadászház áll. A környező erdőkben 18. századi üvegfújó kemencéket tártak fel. Ezek közt van, amit működőképes állapotba hoztak és időnként használatba is vesznek kéküveg fújására. Története tájékoztató táblán olvasható. A kemencemaradványokat a Mecseki Erdészeti Zrt [1] gondozza ipartörténeti emlékhelyként.
A hosszúhetényiek és püspökszentlászlóiak májusban majálist szoktak tartani a pusztabányai réten.
