Pulszky Ágost

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Cselfalvi és lubóczi Pulszky Ágost (Bécs, 1846. július 3. - Budapest, 1901. szeptember 11.) politikus, publicista.

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Főbb művei 3 Forrás 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Élete

Pulszky Ferenc és Walter Teréz fia. Középiskolai éveit külföldön töltötte, majd hazatért, s jogot már Budapesten tanult. 1872-től egyetemi magántanárként tevékenykedett, majd 1875-től már rendes tanárként oktatta a jogbölcsészetet. 1871-ben a Deák-párt tagjaként nyert mandátumot, majd 1877-től 1884-ig a mérsékelt ellenzék tagja volt a parlamentben. 1889-ben újra a szabadelvű párt tagja lett, majd Eötvös Loránd vallás- és közoktatásügyi miniszter mellett volt államtitkár. A jogtudomány terén publikált.

[szerkesztés] Főbb művei

• A börtönügy multja, elmélete, jelen állása (1867)
• A római jog s az újabbkori jogfejlődés (1869)
• A jog és állambölcsészet feladatai (1887)
• A jog és állambölcsészet alaptanai (1885)
• Pázmány Péter (1887)
• The theory of law and civil society (1888, London)
• A felekezetek szerepe az államéletben (1891)
• A nemzetiségről (1901)

[szerkesztés] Forrás

• Révai Nagy Lexikona (XV. kötet)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Pulszky Ágost művei a Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívumában:

• A jog- és állambölcsészet alaptanai
• A börtönügy múltja, elmélete, jelen állása
• A nemzetiségről
• A munkáskérdés