Pterosauria
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 Státusz: fosszilis. Időszak: Triász – Kréta |
|||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||
|
|
|||||||||||||
|
|||||||||||||
A Pterosauria vagy pterosaurusok (ejtsd: pteroszaurusz, görög πτερόσαυρος, pteroszaurosz, azaz „szárnyas gyík”) repülő őshüllők rendje volt, amelyek a késő triász kortól a kréta időszak végéig éltek. A rend egy régebben gyakran használt neve ornithosauria (azaz madárgyík).
A pterosaurusok voltak mai tudásunk szerint az első gerincesek, amelyek szert tettek a repülés képességére. Bőr, izom és más szövetek membránjából álló szárnyuk a thorax és a rendkívüli módon meghosszabbodott negyedik ujj közt feszült. A korai fajoknak hosszú, fogakkal teli állkapcsa volt és hosszú farka, a későbbi formák esetében a farok jelentősen megrövidült és voltak olyan fajták, amelyeknél a fogak is hiányoztak.
A közmédia néha helytelenül dinoszaurusznak nevezi a pterosaurusokat: ugyanúgy nem tartoznak a dinoszauruszok öregrendjéhez, mint az ichthyosaurusok, plesiosaurusok és mosasaurusok.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Felfedezésük története
Pterosaurusok fosszíliáit sok helyen találták a világban, többek közt Magyarországon is, ahol 2000-ben bukkantak rá a hely után bakonydraco névre keresztelt nemzetség maradványaira.
Az első pterosaurus kövületet Cosimo Collini olasz természettudós találta 1784-ben egy késő jura kori solnhofeni mészkőrétegben. (Csak ezekben a rétegekben később 29 fajta pterosaurus maradványait fedezték fel.) A pterodactylus nevet Georges Cuvier adta egy Németországban felfedezett példánynak 1809-ben. E nevet sokáig kiterjesztően alkalmazták az egész rendre, de végül csak egyetlen nemzetség neve maradt.
Az Egyesült Királyságban Mary Anning 1828-as felfedezése, a dimorphodon vált híressé.
Máig legalább 60 pterosaurus nemet fedeztek fel. Volt köztük kismadár méretű és olyan is, amelynek szárnyfesztávolsága meghaladta a 10 métert. A legtöbb paleontológus ma már azt a nézetet vallja, hogy testfelépítésük alkalmas volt az aktív repülésre, nem csak a siklórepülésre, ahogy korábban gondolták.
A legtöbb pterosaurus maradvány rossz állapotú. Mivel a csontjaik üregesek voltak, a rájuk rakódó üledék általában összetörte őket. A legjobban megőrződött fosszíliák a brazíliai Araripe-fennsíkról valók, ahol valamilyen okból a csontok köré rakódott üledék beburkolta és nem törte össze őket – így innen a paleontológusok háromdimenziós fosszíliákat gyűjthettek. Ezen a lelőhelyen 1974-ben találták az első fosszíliákat.
[szerkesztés] Anatómia és paleobiológia
A pterosaurusok anatómiája hüllő őseikéhez képest jelentősen módosult. Csontjaik üregesek voltka, mint később a madarak csontjai, mellcsontjuk pedig alkalmassá vált arra, hogy megtapadhassanak rajta a repüléshez szükséges izmok. Agyuk megnagyobbodott, amit a repüléssel kapcsolatos agyfunkciók megjelenése okozhatott.[1]
[szerkesztés] Szárny
A pterosaurusok szárnya leginkább a denevérekére emlékeztetett. A legjelentősebb különbség a két szárnyszerkezet között, hogy míg a denevéreknél a 2-5. ujjak mindegyike megnyúlt, és részt vesz a szárnyat alkotó bőrredő merevítésében, addig a repülő őshüllőknek csupán a 4. ujjuk nyúlt meg, a többi szabadon állt.
[szerkesztés] Testtakaró
A fosszíliák nem nyújtanak bizonyítékot arra, hogy a pterosaurusoknak volt tolla, de az kiderült, hogy egyes változataik minden más hüllőtől eltérően szőrrel fedettek voltak, amely hasonló volt az emlősök szőréhez, de nem homológ. Ez a testtakaró az emlősökhöz hasonlítva nem volt valódi szőr, hanem olyan, a kovergens evolúciónak betudható képződmény, amely nagyon hasonló tulajdonságokat mutatott, mint az emlősök szőre. Előfordult, hogy a szárnyakban található szálakat nézték tévesen szőrmaradványoknak, de vannak olyan fosszíliák – mint a Sordus pilosus, a "szőrös démon" – maradványai, amelyeken összetéveszthetetlenül kirajzolódik a fejet és a testet borító szőr lenyomata (hasonlóan a mai denevérekhez, amelyek újabb példával szolgálnak a konvergens evolúcióra). A szőr jelenléte és a repülés képessége alapján a pterosaurusok melegvérűek lehettek.
[szerkesztés] Idegrendszer
A törékeny pterosaurus koponyák vizsgálata nagy nehézségekbe ütközik, de Lawrence Witmernek és kollégáinak sikerült két faj koponyájáról háromdimenziós modellt készíteni CT vizsgálatokkal.[1] A Rhamphorhynchus muensteri és az )|Anhanguera santanae koponyavizsgálata arra az érdekes eredményre vezetett, hogy agyuk flocculi régiója (az izületek, izmok, bőr és az egyensúlyi szervek összehangolásáért felelős rész) nagyon nagy lehetett. A teljes agynak mintegy 7,5 százalékét tehette ki, többet, mint bármely ismert gerinces esetében. a gerincesek közül különösen a madarak agyában nagy ez az agyrégió, de még az ő esetükben is csak az egész agytömeg 1-2 százalékát teszi ki.
A flocculus a szemizmokban automatikus mozgásokat okozó idegi jeleket bocsát útjára, ezek segítik az állat retináját rögzíteni. A pterosaurusok flocculusa a szárny jelentős mérete miatt lehetett nagy, mivel nagy mennyiségű érzékelési információt kellett feldolgoznia.[1]
[szerkesztés] Mozgásuk a földön
A pterosaurusok csípőgyűrűi enyhén felfelé fordulóak voltak, a combcsont feje pedig valamennyire befelé fordult, amiből arra lehet következtetni, hogy tartásuk félig felegyenesedett lehetett. Repülés közben képesek voltak a combjukat vízszintes pozícióba helyezni.
A múltban komoly vita volt arról, hogy a földön két vagy négy lábon jártak-e. Ma már jelentős számú pterosaurus nyomot ismerünk, amelyeken megkülönböztethetők a négyujjú hátsó lábak és a háromujjú első lábak lenyomatai, amelyek egyértelműen mutatják, hogy négy lábon közlekedtek.[2][3] A kisebb pterosaurusok, melyeknek hosszú hátsó lába volt, egyes elméletek szerint képesek lehettek arra, hogy a hátsó lábukon járjanak, vagy akár szaladjanak, bár más kisebb típusok, mint a Rhamphorhynchus, négy lábon jártak.[forrás?] A nagyobb típusok, amelyeknek viszonylag rövidebb volt a hátsó lába és erős a felsőteste, inkább négy lábon közlekedhettek a földön.
[szerkesztés] Ellenségeik
Bizonyított, hogy legalábbis a spinosaurusok vadásztak a pterosaurusokra. A Nature folyóirat 2004. július 1-jei számában Eric Buffetaut számolt be egy három nyakcsigolyából álló kora kréta kori pterosaurus leletről, amelybe egy spinosaurus letört foga ékelődött be. (A csigolyákat nem ette meg a ragadozó, mivel az izületek egyben maradtak, ami nem utal emésztésre.)
[szerkesztés] Szaporodás
Szaporodásukról nagyon keveset tudunk. Egyetlen pterosaurus tojás maradványai ismertek, Liaoning kőbányáiból, ahonnan a híres tollas dinoszauruszok fosszíliái is előkerültek. A tojás laposra nyomódott, és mivel törésnek semmi jele nem maradt, a tojás héja eredetileg bőrszerű lehetett, nem kemény. Az embrió szárnymembránja jól fejlett volt, amiből sejthető, hogy már születését követően röviddel képes lehetett a repülésre. Ha így volt, a fiókák kevésbé függtek a szülőktől, mint a legtöbb madár esetében.
[szerkesztés] Evolúciójuk és kihalásuk
[szerkesztés] Eredet
Eredetük nem ismert: a repülés következtében történt jelentős módosulások anatómiai felépítésükben csak előzmények után történhettek, elődeiket azonban még nem fedezték meg. Mindenesetre bokájuk struktúrája alapján valószínűsíthető, hogy volt közös ősük a dinoszauruszokkal.
Egyes elméletek szerint más úton tehettek szert a repülés képességére, mint azok a madarak, amelyek a fáról lefelé tett útjaik során sajátították el fokozatosan a repülést: a pterosaurusok esetében nem ismertek olyan változatok, amelyek fákon élhettek. Van olyan elmélet, amely szerint olyan hosszúlábú, földön szaladó őseik lehettek, mint a Scleromochlus vagy a Sharovipteryx, amelyeknek a hátsó lába és a teste vagy a farka közt bőrlebeny volt. Ennek alapján a pterosaurusok a földről indulva tanultak meg repülni. Egy másik elmélet szerint sziklák tetejéről ugorva tanulhatták a siklórepülést.
[szerkesztés] Filogenezis
Tudományos rendszertani besorolásuk sokáig nehézségekbe ütközött, mert a fosszíliák csak hézagos tudást nyújtottak, az új felfedezések azonban sokat befedtek ezek közül a rések közül. Hagyományosan a pterosaurusokat két alrendbe sorolják:
- Rhamphorhynchoidea (Plieninger, 1901): Ezek korai, viszonylag primitívebb felépítésű pterosaurusok voltak, hosszú farokkal és a szárnyukban rövid metacarpus csontokkal. A késő triász idején jelentek meg és a késő juráig éltek. Úgynevezett parafiletikus csoport, mert a Pterodactyloidea alrend belőlük fejlődött ki és nem egy közös ősből), ezért a szakirodalomban a kladisztika terjedésével ezt az alrendnevet problematikusnak tartják és csökkenő gyakorisággal használják.
- Pterodactyloidea (Plieninger, 1901): E fejlettebb pterosaurusoknak rövid farka és hosszú szárnycsontjai voltak. a középső jura idején jelentek meg és a kréta-tercier kihalási esemény végzett velük a kréta időszak végén.
A pterosauria családok és öregcsaládok listája Unwin 2006-os besorolásai alapján:
- PTEROSAURIA rend (kihalt)
- Rhamphorhynchoidea alrend *
- Dimorphodontidae család
- Anurognathidae család
- Campylognathoididae család
- Rhamphorhynchidae család
- Pterodactyloidea alrend
- Ornithocheiroidea öregcsalád
- Istiodactylidae család
- Ornithocheiridae család
- Pteranodontidae család
- Nyctosauridae család
- Ctenochasmatoidea öregcsalád
- Gallodactylidae család
- Pterodactylidae család
- Ctenochasmatidae család
- Dsungaripteroidea öregcsalád
- Germanodactylidae család
- Dsungaripteridae család
- Azhdarchoidea öregcsalád
- Lonchodectidae család
- Tapejaridae család
- Azhdarchidae család
- Ornithocheiroidea öregcsalád
- Rhamphorhynchoidea alrend *
A rokonsági viszonyok még nem teljesen tisztázottak.
[szerkesztés] Kihalásuk
A pterosaurusokat a kréta-tercier esemény (K-T) néven ismert kihalási hullám törölte ki az élővilágból, amely a kréta időszak végén történt, mintegy 65 millió évvel ezelőtt. Ez végzett a dinoszauruszokkal is és jelentősen érintette a tengeri élővilágot, amely sok pterosaurus számára az élelmet nyújtotta. Az ezt megelőző időszakból már hiányoznak a kisméretű pterosaurusok fosszíliái, és ennek alapján egyes kutatók arra következtetnek, hogy ezek a nemek a korai madarakkal való versenyben maradhattak alul.
[szerkesztés] Jól ismert nemek
Bővebben: Pterosaurusok listájaNéhány példa a pterosaurus nemekre:
- A Dsungaripterus három méteres szárnyfesztávolságú volt. A feje elülső részén különlegesen nagy csontos taréjt viselt és hosszú, keskeny, meghajló, csúcsban végződő állkapcsa volt. A kora kréta korban élt.
- A Pteranodon kifejlett példányai 1,8 méter hosszúak voltak, 7,5 méteres szárnyfesztávolsággal. A késő kréta korban éltek.
- A Pterodactylus szárnyfesztávolsága mindössze 50-75 centiméter volt. Ezek az állatok a késő jura korban éltek, tavak partjain.
- A Pterodaustro kréta időszaki pterosaurus volt, Dél-Amerikában. Szárnyainak fesztávolsága mintegy 1,33 méter lehetett és az állatnak mintegy 500 hosszú, keskeny foga volt, amelyeknek valószínűleg a mai flamingókhoz hasonlóan a táplálék kiszűrése volt a funkciójuk. A flamingókhoz hasonlóan rózsaszínűek lehettek.
- A Quetzalcoatlus példányainak szárnyfesztávolsága akár a 12 métert is elérhette és ezzel ők voltak a valaha élt legnagyobb repülő élőlények. A késő kréta idején éltek.
- A Rhamphorhynchus jura időszaki pterosaurus volt, amelynek a farka végén található lemez segített a röptét stabilizálni.
[szerkesztés] A közkultúrában
[szerkesztés] Referenciák
- ^ a b c Witmer W.M., Chatterjee, S., Franzosa, J. and Rowe, T. 2003. Neuroanatomy of flying reptiles and implications for flight, posture and behaviour. Nature 425, 950–953
- ^ Padian, K. 2003. Pterosaur Stance and Gait and the Interpretation of Trackways, Ichnos 10:2–4 115–126 DOI: 10.1080/10420940390255501
- ^ Hwang, K, Huh, M, Lockley M.G., Unwin D.M. and Wright, J.L. 2002. New pterosaur tracks (Pteraichnidae) from the Late Cretaceous Uhangri Formation, southwestern Korea Geological Magazine 139:4 421–435 DOI:10.1017/S0016756802006647
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Magyarul:
Angol nyelven:
- Pterosaur FAQ's, by Raymond Thaddeus C. Ancog.
- The Pterosaur Database, by Paul Pursglove.
- The Pterosauria, by Mike Hanson.
- Comments on the phylogeny of the pterodactyloidea, by Alexander W. A. Kellner. (technical)
- Pterosaurs no bird brains
