Prágay János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Prágay János (Balatonfüred, 1811. – Las Pozas, Kuba, 1851. augusztus 13.) honvédalezredes, a kubai felszabadító hadsereg tábornoka, történetíró.

Gimnáziumot végzett, majd 1829-ben lépett 19. (Schwarzenberg) gyalogezredbe. 1841-ben kilépett a császári hadseregből és polgári állást vállalt. 1847-ig Bécsben a magyar udvari kancellárián, majd Batthyány Lajos kormányának megalakulása után Pesten a hadügyminisztériumban írnokként dolgozott. Még Bécsben jó ismeretséget kötött Klapka Györggyel és 1849 januárjában, mikor a kormány Debrecenbe költözött, jelentkezett Klapka Tokaji főhadiszállásán szolgálattételre. Főhadnagyi rangot kapott és ettől kezdve a szabadságharc végéig Klapka György mellett szolgált, kezdetben hadsegédként, majd főhadsegédként. Az 1849. április 10-ei váci ütközet után megkapta a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályát. Júniustól Klapka a VIII. hadtest – a komáromi várőrség – vezérkari főnökévé nevezte ki. Szeptember végén, röviddel a kapituláció előtt megkapta a Magyar Katonai Érdemrend II. osztályát is. A szabadságharcot alezredesi rangban fejezte be.

1849 októberében komáromi kapitulánsként mentesült a felelősségrevonás alól, külföldre távozott és New Yorkban telepedett le. Fornet Károly volt honvédőrnaggyal megírta a szabadságharc történetét. A művet angol nyelven The Hungarian revolution címmel, német nyelven Der Krieg in Ungarn címmel 1850-ben adták ki New Yorkban. Könyve felkeltette a Magyarországra akkoriban érdeklődéssel tekintő amerikaiak figyelmét és rövid idő alatt számos jóbarátot szerzett. Közeli kapcsolatba került a New Yorkban emigrációban élő Narciso López, venezuelai születésű kubai forradalmárral is, aki addigra már több alkalommal sikertelenül kísérelte meg a kubai spanyol uralom megdöntését. A Prágay János környezetében élő magyar emigránsok úgy érezték, hogy kötelességük segíteni a kubaiaknak szabadságukért vívott harcukban és csatlakoztak López készülő újabb expedíciójához. Prágay János tábornoki rangot és vezérkari főnöki beosztást kapott Lópeztől. A volt magyar honvédtisztek nem tudhatták, hogy López akciója valójában nem Kuba felszabadítását, hanem az Amerikai Egyesült Államok Kuba feletti fennhatóságának elősegítését szolgálta volna. Ezt az is mutatja, hogy az 1851. augusztus 12-én partra szálló, alig ötszáz fős haderő a kubai lakosságtól semmiféle segítséget nem kapott. A huszonötezer fős sereget felvonultató spanyolokkal Las Pozas mellett vívott ütközet sok áldozatot követelt. Lópezt a spanyolok elfogták és kegyetlenül kivégezték. Az ütközetben Prágay János mindkét combját átlőtték, és hogy López sorsát elkerülje főbe lőtte magát. Nyolc életben maradt magyar katonát a spanyolok a spanyol-marokkói Ceuta ólombányáiba internáltak.

[szerkesztés] Felhasznált források

• Magyarország hadtörténete két kötetben (főszerkesztő: Liptai Ervin), Zrínyi Katonai Kiadó – 1985, ISBN 9633263379
• Klapka György: Emlékeimből, Szépirodalmi Könyvkiadó – 1986, ISBN 9631531821
• Új Magyar Életrajzi Lexikon, Magyar Könyvklub, 2001, ISBN 9635474148