Pettyes csikóhal
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|||||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||
| Hippocampus guttulatus Cuvier, 1829 |
|||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||
A pettyes csikóhal (Hippocampus guttulatus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába a pikóalakúak (Gasterosteiformes) rendjébe és a tűhal-félék (Syngnathidae) családjába tartozó csikóhalak (Hippocampus) nemének egy faja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulásuk
Horvátország, Ciprus, Franciaország, Görögország, Málta, Marokkó, Hollandia, Portugália, Spanyolország és Nagy-Britannia területén honos. Földközi-tengerben, a Fekete-tengerben és Nyugat-Európa partjain él. Az Északi-tengerben a brit vizekben északra az Orkney-szigetekig terjedt el, máshol csak elvétve fordul elő.
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 16 centiméter. Alapszíne barnás, fehér pettyekkel és pontokkal. Védett sziklás öblökben, a moszatok közt él. Farkával kapaszkodik a növényekre, hogy függélyesen állhasson.
[szerkesztés] Életmódja
Tápláléka az apró lebegő rákok sorából kerül ki.
[szerkesztés] Szaporodása
Nászjátékkal kezdődik az ívás és májustól augusztusig tart. A hím általában zárt költőzacskója, íváskor lencsenagyságúra tágul és az ikrás ezen keresztül rakja bele körte alakú petéit. A költés körülbelül négy hétig tart. Az apa a költészacskót elhagyó ivadékkal nem törödik tovább.
