Orczy Lőrinc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Orczy Lőrinc

Született:
1718. augusztus 9.
Meghalt:
1789. július 28. Pest

Orczy Lőrinc (orczi báró), (1718. augusztus 9. – Pest, 1789. július 28.) magyar főispán és tábornok.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Művei
- 2.1 Cím szerint
3 Forrás

[szerkesztés] Élete

Főispán és tábornok, Orczy István báró jászkun kapitány, királyi táblai ülnök és Petrovay Zsuzsanna fia, Tarnaörsön született 1718. augusztus 9-én. Gondos nevelésben részesült.

Mikor Mária Terézia trónra lépett és trónkövetelő ellenségei megtámadták, Orczy is 1741-ben a nemes magyar ifjak sorába lépett, kik önként gyülekeztek királynéjuk védelmére. Résztvett az örökösödési hétéves háborúban; kitüntette magát Drezdánál és Berlinben volt Hadik gróffal és Beleznay tábornokkal, benső barátjával. Áldozatkészsége további jeléül 1756-ban jászkunsági és hajdú legényekből saját költségén lovasezredet állított ki ezzel a királynő figyelmét és hálaérzetét még inkább magára vonta. A békekötés után tábornoki ranggal lépett ki a hadseregből.

1764-től polgári hivatalokban szolgálta hazáját, 1767. szeptember 18-tól mint Abauj vármegye főispáni helytartója, majd mint főispánja dolgozott 1784-ig. Közben megkapta a Szent István-rend középkeresztjét is megkapta, s ő iktatta be az ugocsai főispánságba Teleki József grófot. Elöregedve 1784-ben lemondott főispáni hivataláról; ezután részben Pesten, részben Tarnaörsön lakott, ahol máig nyugszik. Meghalt 1789. július 28-án Pesten.

[szerkesztés] Művei

Cikkei, beszédei, levelei és költeményei a Magyar Hirmondóban (1782. 95. Beszéde gróf Teleki József Ugocsa-megyei főispán beköszöntésekor), a Magyar Musában (1788. III. Levele: Pest, Szent András hava 20.), az Orpheusban (II. 1790. Bucsuzása Abauj vármegye rendeitől Kassán. oct. 14. 1784.); a Magyar Museumban (I. Wieland Agathonjának utolsó könyvéből, Bold. báró Orczy Lőrincz fordítása, fels. Katharina orosz császárné törvénykönyvéből, mely 1776. orosz Pétervárott nyomt., és levelei Kazinczyhoz: Tarna-Eörs 1785. nov. 5., 1786. nov. l.); Uj Magyar Muzeumban (1853. I. Levelei Kazinczy Ferenchez 1785. okt. 5., 1786. nov. 1.).

[szerkesztés] Cím szerint

Onomastica corona spect. ac generoso dno Stephano Orczi de eadem. A propensa filii obligatione ipso festo S. Stephani regis oblata. Anno quo: QVaeCVnqVe sVnt Vera, qVaeCVnqVe IVsta, qVaeCVnqVe sanCta qVaeCVnque aMabILIa CogItetIs. Budae, 1730.
Mátra hegyei között mulatozó nimfáknak éneke, melyet a… herczeg Barkóczy Ferencz Magyarország herczeg primásának esztergomi érsek úrnak mintegy búcsúzó képpen szomorodott szível mondának. 1761. eszt. Hely n. (és Nagyszombat, 1765).
Költeményes holmi egy nagyságos elmétől. A költeményes gyűjtemény öregbedésére a nagyságos szerzőnek különös engedelmével közre bocsátotta Révai Miklós. Pozsony; 1787. A digitális változat A Digitális Klasszika honlapján
Mélt. l. báró Ortzi Orczy Lőrincz úrnak Nagy-Szőllősön 1782. esztend. mindszent havának 15. napján gr. Széki Teleki József úrnak Ugotsa vármegyei főispányi hivatallyába lett bé-iktattatása alkalmatosságával elmondott beszéde a gróf Teleki József úr arra tett feleletével edgyütt. Pest.
Két nagyságos elmének költeményes szüleményei. A költeményes gyűjtemény öregbedésére a nagyságos szerzőknek egyező akaratjokból közre bocsátotta Révai Miklós. Pozsony, 1789. (Barcsay Ábrahám költeményeivel és Révai verses ajánlásával). A digitális változat A Digitális Klasszika honlapján