Optika
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ezt a szócikket át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. |
Az optika, vagy magyarosan fénytan, a fizikának, a fény és általában az elektromágneses hullámok terjedésével foglalkozó tudományága. A fénytan (optika) a fény tulajdonságait, a fényjelenségeket (fénytörés, fényvisszaverődés stb.) vizsgálja.
Főbb megközelítési módjai:
- a geometriai optika, amely a fényt mint egy sugarat tekinti, mely egyenes vonalban halad az egyes közegekben, közeghatárokon pedig visszaverődik vagy megtörik
- a hullámoptika, amely a fényt hullámként modellezi. Így magyarázható a fényelhajlás, az interferencia és a polarizáció jelensége;
- a kvantumoptika, amely vékony rétegek és határjelenségek magyarázatára szolgál
Mindegyik magában foglalja az előző lépcsőfokot.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A fény színe
Olyan fiziológiai érzet, amelyet a látható fény kelt, méghozzá a hullámhosszától függő minőségben.
Színek | Hullámhossz vákuumban (m) | Frekvencia (Hz) |
---|---|---|
Infravörös | ||
Vörös | ||
Narancs | ||
Sárga | ||
Zöld | ||
Kék | ||
Ibolya | ||
Ultraibolya |
[szerkesztés] Színkép vagy spektrum
Valamely fényforrás hullámhossz szerint felbontott fényében a színekhez tartozó intenzitás frekvenciára való eloszlását leíró függvény, illetve a fényspektrográfok által térben hullámhossz szerint szétbontott képe.
[szerkesztés] Emissziós színkép
A gerjesztett atomi vagy molekuláris rendszer által kibocsátott elektromágneses hullámok hullámhossz szerinti rendszere.
[szerkesztés] Folytonos színkép
Olyan emissziós színkép, amelynek az intenzitása a frekvencia folytonos függvénye, és széles tartományban különbözik nullától.
[szerkesztés] Fényforrások
Meg kell említenünk a fényforrásokat is, mert fényforrás nélkül nincs fény. Két fajta fényforrást különböztetünk meg, az elsődleges, és a másodlagos fényforrásokat.
[szerkesztés] Elsődleges fényforrás
Elsődleges vagy valódi fényforrásnak tekintjük azokat a tárgyakat, amelyek fényt sugároznak, bocsátanak ki. Elsődleges fényforrások: a Nap, a csillagok, a gyertya lángja stb.
[szerkesztés] Másodlagos fényforrások
Minden test, ami csak a rá sugárzott és róla visszaverődő fény miatt látható, másodlagos fényforrás, mert ha nem verné vissza a fényt, nem látnánk. Tehát akkor látunk valamit, ha a tárgyról a szemünkbe jut a fény.
[szerkesztés] Fényjelenségek
A közegek és a határfelület tulajdonságaitól függ, hogy a fény csak visszaverődik, vagy egy része behatol az új közegbe, s ilyenkor a visszaverődés és a fénytörés közül melyik az erőteljesebb.
[szerkesztés] A Huygens-elv
Christian Huygens holland fizikus és csillagász (1629–1695) dolgozta ki az optikai rendszerek elemzésének hasznos módszerét.
A hullámfront minden pontja elemi gömbhullámok kiindulópontja. Az elemi hullámok a fény sebességével terjednek. Egy későbbi „t” időpontban a hullámfront új helyzetét az elemi hullámok burkolója adja meg.
(Megjegyzés: Ha a hullámfronton valamennyi pont valóban elemi hullámok kiindulópontjának lenne tekinthető, akkor az elemi hullámoknak nem csak a hullámfront haladásának irányába, hanem hátrafelé is kellene terjedniük. Ez utóbbit Huygens figyelmen kívül hagyta.)
[szerkesztés] A Huygens-Fresner-elv
A hullámfront minden pontja elemi gömbhullámok kiindulópontja. Az elemi hullámok a fény sebességével terjednek. Egy későbbi „t” időpontban a hullámfront új helyzetét az elemi hullámok interferenciájának burkolója adja meg.
(Megjegyzés: A hátrfele terjedő elemi hullámok az interferencia miatt kioltódik.)
[szerkesztés] Fényvisszaverődés
Hogyha a közegek és a határfelület tulajdonságai úgy hozzák, hogy a visszaverődés erőteljesebb, bármily furcsa a jelenséget visszaverődésnek nevezzük.
[szerkesztés] Teljes visszaverődés
Ha egy fénysugár az optikailag sűrűbb közeg felől a ritkább közeg felé halad, akkor a határfelületen nem törik meg, hanem azon – mint tökéletes tükrön – visszaverődik. Ilyenkor teljes visszaverődésről vagy másnéven totálreflexióról beszélünk, mivel a határfelület a ráeső fény 100%-át visszaveri. A határszöget a törési törvényből könnyedén meghatározhatjuk:
ebből:
[szerkesztés] Brewster törvénye
A visszavert sugár teljesen poláros lesz, ha a visszavert, valamint a közegbe behatoló megtört sugár egymásra merőleges. A teljes polarizációhoz tartozó αb beesési szög és a törésmutató kapcsolata:
[szerkesztés] Kísérlet
Hogy a törvényt ki tudjuk mondani egy kísérletet kell elvégeznünk, amihez optikai korongot használunk. Az optikai vagy Hartl-korong három részből áll:
-
-
- Egy beosztásos korongból
- egy szűrőből, ami kiszűri a nem megfelelő irányba haladó fénysugarakat
- és egy „tartó bigyóból”, amire tükröket, illetve lencséket rakhatunk
-
Jelen esetben a „tartó bigyóra” egy síktükröt raktunk. A képen látszik, hogy merre halad a fénysugár, és elvileg azt látjuk, ami a mellékelt képen látható.
[szerkesztés] Törvény
A törvény meghatározásához értelmeznünk kell a képet. Az alábbi elnevezéseket használjuk:
- beeső fénysugár (s): a felülethez tartó fénysugár
- visszavert fénysugár (s’): a felülettől távolodó fénysugár
- beesési pont (O): ahol a beeső fénysugár a felületet éri
- beesési merőleges (n): a beesési pontban a felületre állított merőleges
- beesési szög (α): a beeső fénysugárnak a beesési merőlegessel bezárt szöge
- visszaverődési szög (β=α’): a visszavert fénysugárnak a beesési merőlegessel bezárt szöge
A kísérletből megállapíthatjuk a törvényt:
- A beeső fénysugár, a beesési merőleges és a visszavert fénysugár egy síkban van.
- A visszaverődési szög egyenlő a beesési szöggel.
Ezt Euklidesz Kr. e. 300 körül már bebizonyította.
[szerkesztés] Fénytörés
Ha egy üvegpohárba vizet öntünk,s rajta átnézve vizsgáljuk a hozzá közel lévő tárgyakat,eltorzult képet látunk.A vízbe helyezett szívószál például megtörtnek látszik,pedig ha kivesszük a vízből,látható,hogy változatlan az alakja.Nem a szívószál törik meg,hanem a fény,amely a vízből érkezik a szemünkbe. Ha a fénysugár eltérő fénytani sűrűségű anyagok határán átlép,iránya megváltozik.A víz és a levegő határán mindig megtörik a fény,kivéve,ha éppen merőlegesen esik a vízfelületre.
[szerkesztés] A fény fázissebességének nagysága
Vákuumban:
Szigetelőben:
(ugyanis )
[szerkesztés] A közeg abszolút törésmutatója
[szerkesztés] Relatív törésmutató
A második közeg első közegre viszonyított relatív törésmutatója:
Az első közeg optikailag akkor sűrűbb a második közegnél, ha , ellenkező esetben a közeg optikailag ritkább. (Az optikai sűrűség nem esik egybe a mechanikai sűrűséggel)
[szerkesztés] Diszperzió (színszórás)
frekvenciafüggése miatt különböző hullámhosszú fénysugarak ugyanabban a közegben különböző sebességgel terjednek. Az új közegben a fényhullámok különböző frekvenciájú komponensei különböző mértékben térnek el a becslési irányhoz képest, azaz szóródnak.
[szerkesztés] Snellius-Descartes fénytörési törvénye
Ugyanazon közegben a beesési és törési szög szinuszának aránya állandó és egyenlő az első-, ill. második közegben mért terjedési sebességek hányadosával.
Az α beesési szög növelésével a fény energiájának egyre kisebb hányada jut be az új közegbe.
[szerkesztés] Optikai eszközök
- optikai lencse (domború, homorú)
- tükör (sík, homorú, domború)
- prizma
- a szem
- szemüveg és kontaktlencse
- az optikai távcsövek
- Galilei - távcső
- Kepler - távcső
- Newton - távcső
- Cassegrain - távcső
- Ritchey - Chrétien - távcső
- a mikroszkóp
- a fényképezőgép és őse, a camera obscura
- a kamera