Noszvaj
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Noszvaj | |
---|---|
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Magyarország |
Megye | Heves |
Kistérség | Egri |
Rang | község |
Irányítószám | 3325 |
Körzethívószám | 36 |
Népesség | |
Népesség | 1710 (2002) |
Népsűrűség | 91 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 18,84 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
Noszvaj község Heves megye Egri kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A falu és üdülőövezete, Síkfőkút Egertől 10 km-re, a Bükki Nemzeti Park déli határán, a 667 m magas Várhegy lábánál, a Kánya patak völgyében helyezkedik el.
[szerkesztés] Megközelítése
Eger felől: 2504-es Eger-Bogács összekötőúton.
Mezőkövesd felől: 3-as (E 71) főútvonalról a 2509-es úton Szomolya vagy a 2511-es úton Bogács irányában.
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] De la Motte kastély
Későbarokk copf stílusban épült. Ma múzeumként és szállodaként üzemel. Egy 3,5 ha-os angolkert is tartozik hozzá.
A kastély belső termeinek freskói különleges látványosságok. Az emeleti előtér mennyezetének freskója – Kracker János Lukács alkotása. A díszteremben lévő eredeti, copfstílusú cserépkályhát Magner Károly készítette.
[szerkesztés] Galassy kastély
Az 1900-ban, késő eklektikus stílusban épült kastély 1953-ban leégett, 1959-ben építették újjá. Noszvaj és Szomolya között található, Fenyves Hotel néven jelzik az útbaigazító táblák.
[szerkesztés] Gazdaház, Tájház
Az oromfalán olvasható évszám szerint a ház 1889-ben épült a Pataki család számára. Fala helyben fejtett kváderkőből áll. A tájházként berendezett épület egy jómódú gazda életébe enged bepillantást.
A ház kőkerítése, díszes kapuoszlopai, az udvari homlokzat kőkeretes ablakai, a rácsos ajtó, a verebce, a bükkaljai népi építkezés tipikus vonásait mutatja.
Az utcai szoba és konyha a XIX. század végének helyi lakásberendezési módját őrzi. A hátsó szobában kiállítás mutatja be a hátikosárfonást és a fafaragások, szőttesek mintakincsét.
[szerkesztés] Pince és Magtár
A klasszicista stílusú pince és magtár a XIX. században épült.
[szerkesztés] Református templom
A középkori templomot 1564-ben vették át a protestánsok. Ezt 1928-ban bővítették, illetve a régi elemek felhasználásával barokk stílusban újjáépítették, de megmaradt például a faragott gótikus nyílás.
Írásos emlékek szerint a településen már 1248-ban állt egy kis román stílusú templom, amely a XVI. század második felében reformátussá vált. A XVII. század végén egy ismeretlen festő-asztalos készítette a templom mennyezetét. A mester jól ismerte a középkori jelképrendszert. Reneszánsz és keleti motívumok is keveredtek a tábláin. Az 1928-as átépítés során egyes táblák az egri Dobó István Vármúzeumba kerültek.