Normálalak
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A normálalak egy matematikai jelölésmód valós számok (a nulla kivételével) leírására. A természettudományokban elterjedt a használata, mert könnyűvé teszi a számok összehasonlítását.
A normálalak olyan szorzat formájában fejezi ki a számokat, amelynek első tényezője 1-nél nem kisebb, 10-nél kisebb szám (
), második tényezője pedig 10-nek egész kitevős hatványa (a kitevő 0 és negatív szám is lehet). Az első tényező fejezi ki a számjegyeket (mantissza), a második a nagyságrendet (karakterisztika).
Például:
- 25000 = 2,5 · 104
- 80 = 8 · 101
- 0,009 = 9 · 10−3
Egyéb számok, kifejezések valamilyen szempontból normalizált felírását is nevezik normálalaknak.
[szerkesztés] Lásd még
- Hesse-féle normálalak
- Jordan-féle normálalak
- Chomsky-féle normálalak
- Greibach-féle normálalak
- konjunktív normálalak
- diszjunktív normálalak
 |
Ez a matematikai tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
