Natalja Szergejevna Braszova

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Natalja Szergejevna grófnő
Natalja Szergejevna
Született:
1880. július 9. Moszkva; Orosz Birodalom
Meghalt:
1952. február 26. (71 évesen) Párizs; Franciaország

Natalja Szergejevna Braszova grófnő, vagy Natalja Szergejevna Seremetyev-Romanovszkaja hercegnő, született Natalja Szergejevna Seremetyevszkaja (oroszul: Княгиня Наталья Брасова, Наталья Сергеевна Шереметевская; Moszkva, 1880. június 27./július 9. – Párizs, 1952. február 26.) orosz nemes, Mihail Alekszandrovics nagyherceg felesége.

[szerkesztés] Élete

Natalja Szergejevna 1880-ban született egy ősi orosz nemesi családba. Édesapja Szergej Alekszandrovics Seremetyevszkij, egy moszkvai ügyvéd, édesanyja Julija Vjacseszlavovna Szventicszkaja volt. Tizenhat éves korában, 1896-ban feleségül ment Szergej Ivanovics Mamontovhoz, Szavva Ivanovics Mamontov unokaöcséhez, aki a Mamontov Operában, később pedig a Bolsoj színházban dolgozott. A párnak 1903-ban született egy lánya, akit Tatának (1903–1969) hívtak.

1910 körül Natalja elvált Szergejtől, és feleségül ment Vlagyimir Vlagyimirovics Wulferthez, aki ezredesként szolgált a páncélosok ezredében Mihail Alekszandrovics nagyherceg, II. Miklós cár fiatalabb öccsének parancsnoksága alatt.

A nagyherceg és Natalja első látásra egymásba szerettek, és viszonyt kezdtek. Wulfert ezredes rájött Mihail és Natalja viszonyára, de Mihail gyorsan eltávolította a férfit, akitől Natalja hamarosan elvált. Mihail kérvényezte a bátyjánál, hogy feleségül vehesse Natalját, de ebbe a cár nem egyezett bele, mivel Natalja kétszeresen elvált nő volt, ráadásul nem származott királyi vérből. Ennek ellenére Natalja és a nagyherceg élettársak lettek; és 1910. július 24-én Natalja megszülte Mihail fiát, Georgij Mihajlovicsot (1910–1931), aki Georgij nagybátyja után kapta a nevét.

Bár Mihail megígérte a cárnak, hogy nem veszi feleségül Natalját, 1911. október 15-én, Bécsben egy szerb ortodox templomban titokban összeházasodtak. Mikor erre fény derült, a cár száműzte öccsét és Natalját Angliába. Mivel nem orosz ortodox szertartás keretében, valamint a cár beleegyezése nélkül házasodtak össze, Natalja és a nagyherceg frigye morganatikusnak számított; fiuk, Georgij pedig törvénytelen utódnak. Később II. Miklós a „Braszova grófnő” címet adta Nataljának, hogy így legitimizálja a házasságot. Így Georgij is törvényes gyermeknek számított, de semmilyen joga nem volt az orosz trónra.

Az első világháború kitörésekor Mihail, Natalja, Tata és Georgij engedélyt kaptak a cártól a hazatérésre. Mihail visszakapta a rangját és pozícióját a hadseregben, ennek megfelelően pedig ő is harcolt a háborúban. Natalja a saját pénzén kórházat alapított Gatcsinában, Lvovban és Kijevben, sok más nemesi hölgyhöz hasonlóan.

1917 márciusában II. Miklós lemondott a trónról Mihail javára, aki azonban nem fogadta el a trónt. A nagyherceget és a családját házi őrizetbe vették Gatcsinában, majd pedig a nagyherceget elszakították Nataljától, és Permbe vitték. A nagyherceg kimenekítette fiát és mostohalányát Dániába, az anyacárné szülőhazájába. Később Natalja egy hamis dán útlevéllel, vöröskeresztes nővérnek álcázva magát kijutott Oroszországból, és csatlakozott gyermekeihez. Mihail nagyherceget 1918 júniusában vagy júliusában (a pontos dátum nem ismert) meggyilkolták a bolsevikok.

Natalja – a legtöbb emigrált orosz nemeshez hasonlóan – Párizsban telepedett le. Meglehetősen szerény körülmények között élt két gyermekével.
Miután Kirill Vlagyimirovics nagyherceg formális cárrá kiáltotta ki magát 1924-ben, Natalja megkapta a Seremetyev-Romanovszkaja hercegnő címet, fia pedig hercegi rangot kapott. Natalja 1952. január 26-án halt meg rákban, Párizsban. A francia fővárosban temették el, fia mellé.