Nagypall
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Nagypall | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Dél-Dunántúl | |
| Megye | Baranya | |
| Kistérség | Pécsváradi | |
| Rang | község | |
| Irányítószám | 7731 | |
| Körzethívószám | 72 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 444 (2001) | |
| Népsűrűség | 62,27 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 7,13 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Nagypall
|
||
Nagypall község Baranya megyében, a Pécsváradi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nagypall a Zengő hegytől dére található, a 6-os főút mellett, Pécsváradtól mintegy három kilométerre.
[szerkesztés] Története
Nevét 1015-ben a pécsváradi bencés apátság alapítólevelében említették először, mely szerint I. István király népeket adott itt a monostornak.
Nevét egy 1220-ból származó oklevél is említi Pol alakban, a pécsváradi bencés apátságnak adót fizető falvak között. A Pall név a magyar Pál személynévből alakulhatott ki.
A falut az apátság nemes jobbágyai lakták.
A török hódoltság ellenére sem néptelenedett el, lakossága a törökök távozása után magyar volt.
A németek a 18. század második felétől kezdtek betelepedni, az első világháború után a falu lakosságának már több, mint fele volt német. A második világháborúig a falu két utcájában külön éltek a magyarok, akik reformátusok, és a németek, akik katolikusok voltak. A kis falunak ezért két temploma van. A németek és a magyarok gyermekei 1852-től két külön iskolába jártak, a katolikus iskolában németül és magyarul folyt a tanítás.
Jelentős esemény volt a falu életében a - községet is érintő - Pécs-Bátaszék vasútvonal 1912-es megnyitása.
Egy statisztika szerint a második világháború után Nagypallból 43 németet telepítettek ki, ami a lélekszámhoz viszonyítva jelentős veszteség volt [1].
Amikor az 1960-as években átszervezték a közigazgatást, 1966. június 30-án megszüntették Nagypall külön tanácsát és Pécsváradhoz csatolták. A falu 1993. január 1-jén alakított újra külön önkormányzatot és fejlődése ekkortól felgyorsult.
Katolikus gyülekezete a pécsváradi plébánia filiája. Református gyülekezet a Zengővárkonyi Református Egyházközösség Társgyülekezete. A faluban Régi Mesterségeket Felelevenítő Közhasznú Egyesület működik.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Falumúzeum, amely a 19. században, illetve a 20. század elején élt nagypalliaknak állít emléket [2].
- Pincegaléria.
[szerkesztés] Források
- Györffy György: Baranya vármegye.
