ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Multics - Wikipédia

Multics

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Multics /Máltiksz/ (Multiplexed Information and Computing Service) egy korai időmegosztó, többfelhasználós, többfeladatos operációs rendszer.

A Multics fejlesztése 1964-ben kezdődött a MIT-en, a General Electric és a Bell Labs együttműködésével. 1970-ben a GE átadta teljes számítógép ágazatát a Honeywellnek, így a Multics-ot is. A Honeywell az 1980-as években úgy döntött, hogy nem fejleszti tovább a Multics-hoz tartozó architektúrát, és leáll az operációs rendszer fejlesztésével. A fejlesztés érdekessége, hogy bár a Multics-ot PL/1-ben kezdték írni, fordítójuk sokáig nem volt. Ez idő alatt csak egy szószerkezet-feldolgozó állt a fejlesztők rendelkezésére.

A Multics több dologban is első volt:

  • 1985-ben a Multics a világon elsőként kapta meg a B2-es minősítést (a TCSEC alapján).
  • A Multics-ban használtak először ACL-eket a fájlrendszer bejegyzésekhez (egyébként ez volt az első hierarchiával rendelkező fájlrendszer is egyben).
  • A Multics-hoz kapcsolódik a parancssor ötlete, hogy egy szó beírására a rendszer azt a programot indítja el aminek ez a neve.
  • A Multics hardverében alkalmazták először a máig is élő SMP rendszer elődjét, azaz hogy több CPU egy közös RAM-ot használ. (shared memory multiprocessor)
  • A Multics tartalmazott először üzleti összefüggés-alapú adattárolórendszert (Multics Relational Data Store)

Bár az operációs rendszerről széles körben az a hír járja, hogy sosem készült el, mainframe-környezetben egészen 2000-ig használták.

1969-ben, amikor a Bell Labs kiszállt a Multics fejlesztéséből, Ken Thompson és Dennis Ritchie a Multics fejlesztésében szerzett tapasztalatok alapján kezdte el fejleszteni a Unix-ot.

[szerkesztés] Külső hivatkozások


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -