Monarch-osztály
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|
| Monarch-osztály |  |
|---|---|
| Hajótípus: | Csatahajó |
| Általános jellemzők | |
| Vízkiszorítás: | 5636 t |
| Hossz: | 99,2 m |
| Szélesség: | 17 m |
| Merülés: | 6,5 m |
| Hajtómű: | 5 db kazán, 2 db hajócsavar, 8500 LE, 500 tonna szén. |
| Sebesség: | 15,5 csomó |
| Fegyverzet: |
|
| Páncélzat: |
|
| Legénység: | 423 fő (26 tiszt, 397 fő legénység) |
A Monarch-osztályú partvédő csatahajókat 1893-ban rendelte meg a k.u.k. haditengerészet. Az SMS Budapest és SMS Wien csatahajókat a Stabilimento Tecnico Triestino, az SMS Monarchot pedig a k.u.k. Haditengerészeti Szertár (Arzenál) építette. A három csatahajó azonos tervek szerint épült.
A Monarch-osztály tagjait nem lehet igazi sorhajónak tekinteni, sokkal inkább illik rájuk a partvédő páncélos elnevezés. Méretükhöz képest viszonylag erős páncélzattal és tűzerővel rendelkeztek, azonban 17 csomós sebességük szerénynek mondható a korszak modern sorhajóihoz képest.
Az I. világháborúban az V. csatahajóosztály tagjai voltak. A Cattarói-öbölben, majd 1917-től Triesztben állomásoztak. 1917 őszén a cortelazzói nehéz ütegeket lőtték. November 16-án a Budapest kapott egy találatot, de az övpáncélt nem ütötte át. A Wien-t hét találat érte, melyek kisebb sérüléseket okoztak. December 10-én éjjel két olasz MAS megközelítette a Budapest és Wien csatahajókat és torpedókat lőttek ki rájuk. Míg a Budapestet szerencsésen elkerülték a torpedók, addig Wient eltalálták. a Wien 5 perc alatt elsüllyedt. 46-an meghaltak és 17-en megsérültek. A Budapest legközelebb az SMS Árpád csatahajó és több kisebb hadihajó kiséretében újra a cortelazzói ütegeket lőtte.
Az SMS Budapest és az SMS Monarch a háború után Olaszországba kerültek, ahol lebontották őket.
