Miszla
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Miszla | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Tolna |
| Kistérség | Tamási |
| Rang | község |
| Irányítószám | 7065 |
| Körzethívószám | 74 |
| Népesség | |
| Népesség | 347 (2001) |
| Népsűrűség | 9,99 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 34,72 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Miszla
|
|
Miszla község Tolna megyében, a Tamási kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Területe völgyekkel és szurdokokkal sűrűn felszabdalt magasra kiemelt hegyhátakból, keskeny vízválasztó gerincekből és lösz borította pannóniai táblarögökből áll. Ennek a pusztuló, elhagyatott, de természeti szépségekben gazdag tájnak, a Hegyhát dombvidéknek egyik települése Miszla. A szomszédos községek: keleten Nagyszékely és Udvari, délen Gyönk, nyugaton Keszőhidegkút és Belecska, északon Pincehely (Görbő, Gyánt). A nyugati és keleti határszél egy-egy hosszan elnyúló dombvonulaton húzódik, mely egyúttal vízválasztó is. A Belecska és Pincehely közös határszélen, jelentős szakaszon erdő terül el. A keleti szegély mentén legelők, délről szántóföldek, egykori szőlők húzódnak.
Forrás: http://miszla.hu/index.php?cnt=tortenet
[szerkesztés] Története
A település neve írásban, 1327-ben fordul elő először, szláv eredetű személynévből keletkezhetett magyar névadással. A török uralom első időszakában még lakott hely volt, ezt bizonyítja a simontornyai szandzsák 1572. évi fejadó-összeírása, ahol Miszla 13 családfővel szerepel. A birtokok újraosztásánál a gróf Inkey család kapta meg, 1720-ban gróf Inkey Nándor itt telepedett meg, s 1722-ben megépítette az első kastélyt, ami romos állapotban, de ma is áll. A falut magyarokkal telepítette be, s a környék német községeivel szemben meg is tartotta magyarságát. A katolikus templom a XVIII. század közepén épült barokk stílusban, 1789-91-ben emelték a református templomot késő barokk stílusban, majd az 1900-as években az evangélikus templom is megépült, így mindhárom felekezetnek saját temploma van. A XIX. században a községnek egy ideig mezővárosi rangja volt, ekkor megyegyűléseket is tartottak Miszlán a „főső” kastélyban. A faluban máig emlegetik, hogy 1890-ben Miszlán országgyűlést tartottak.
Forrás: http://www.miszlafalu.extra.hu
[szerkesztés] A népesség alakulása
1870-ben a népszámláláskor 1618 ember élt Miszlán. A lakosság lélekszáma ezt követően egyre apadt, 1977-ben 650 főre fogyatkozott, s napjainkban alig éri el a négyszázat. 1971-ben megszűnt a község közigazgatási önállósága. Gyönkhöz csatolták öt községgel együtt (Diósberény, Szakadát, Szárazd, Udvari, Varsád), ami fájdalmasan érintette a miszlaiakat. (Ma polgármesteri hivatal intézi a miszlaiak ügyeit.)
1974. december 31-vel a korábbi politikai, közigazgatási önállóság után a gazdasági önállóságát is elveszítette, miután Belecskához csatolták a miszlai termelőszövetkezetet. Miszla jobban járt volna, ha Pincehelyhez csatolják gazdaságukat. Ott jobbak voltak a kilátások. A belecskai termelőszövetkezet viszont veszteséges volt. A miszlaiak ekkor szenvedték el a legsúlyosabb csapást. A munkaképes lakosság jelentős része elvándorolt. A legtöbben Budapesten, 13-an, telepedtek le. Szekszárdon 8-an. Többen Pincehelyre, Gyönkre, Udvariba, Hőgyészre, Bonyhádra költöztek, de még Gyöngyösre, Dunaújvárosba, Szegedre, Kaposvárra, Siófokra is kirajzottak. Pedagógusok, közigazgatási alkalmazottak, gépészmérnökök, szerelők, ápolónők, bolti eladók, könyvelők, gépkocsivezetők, kertészek, óvodai dolgozók hagyták oda a szülőfalut. Az 1948-49-es tanévben a református és a katolikus iskolában együttesen 158 tanuló volt. A fogyatkozó lakossággal a tanulók száma is megcsappant. Először az általános iskola felső tagozatát irányították át Gyönkre, majd erre a sorsra jutott az alsó tagozat is a körzetesítés révén. A miszlaiak életében nagy csapás volt az iskola elvesztése, úgyszintén a postahivatal megszüntetése. Az elmúlt két esztendőben jórészt azzal töltöttem az időmet, hogy megkerestem a Miszláról elszármazottakat. Kíváncsi voltam, hogy tudnak beilleszkedni új környezetükbe. Őszintén meggyőződhettem arról, hogy kevés kivételtől eltekintve mind megtalálták számításukat, boldogulásukat. Nagyon sokan építkeztek, megteremtették családjuknak a biztos megélhetést. Az ország számára tehát nem vesztek el, csupán mi miszlaiak lettünk szegényebbek, árvák nélkülük. Jóllehet nem szakították meg a köldökzsinórt a szülőfaluval. Többen is kifejezték szándékukat, hogy végső nyughelyüket is csak Miszlán tudják elképzelni. Sajnos egyre pusztulnak, romlanak az ősi fundusok, nincs kéz, amely a meglazult cserepet helyreigazítaná a tetőn, vagy helyére tenné az elcsúszott ereszcsatornát. Miszla, ez a szép ősi magyar falu hajdan növénytermesztéséről, állattenyésztéséről volt híres. Az emberi szorgalom csodákra képes. Miszla szép példáját adta annak, hogy az emberi lelemény, takarékosság, találékonyság hogyan hasznosul. Reggel korán már ébredt a falu. A tehenes, a kanász oltalmába vette az állatokat. Az 1965-ös zárszámadáskor még 236 szarvasmarha, 529 sertés, 39 ló (jobb időkben 82 lófogatot is számon tartottak a községben), és 1681 birka volt a közös gazdaságban. 44 ezer liter tejet vittek a tejcsarnokba. A földeken főként őszi búzát, rozsot, lencsét, napraforgót, burgonyát, kukoricát termesztettek. Kisebb parcellákon, szétszórtan találhatók a szőlőterületek. 106 kataszteri holdon termesztettek szőlőt. Úgyszólván, minden háztájiban is volt gyümölcsös. Zöldségfélékből önellátók voltak.
Forrás: http://miszla.hu/index.php?cnt=tortenet
