Malacka (város)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a cikk Malackáról mint városról szól. Ha a Malacka nevű mesefigurára vagy kíváncsi, kattints a linkre.

Malacka (szlovákul Malacky, németül Malatzka) város Szlovákiában a Pozsonyi kerület Malackai járásának székhelye. 2004-ben 17 858 lakója volt.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Nevezetességei 5 Híres emberek 6 Testvérvárosai 7 Külső hivatkozások 8 Források

[szerkesztés] Fekvése

Pozsonytól 36 km-re északra fekszik. (é. sz. 48°25′60’’, k. h. 17°1′0’’48.4333333333, 17.0166666667)

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a magyar malac főnévből ered, ugyanis helyén egykor a Pálffy-uradalom sertéstelepe állt.

[szerkesztés] Története

A település még birtokként 1206-ban II. András oklevelében szerepel először, amikor a király a hozzá a harcokban hű embereinek birtokokat adományoz ezen a területen. Még ugyanebben az évben a Csütörtökhely uradalmához tartozó területen birtokot adományoz a Hont-Pázmány nembeli Sándornak. Detrekő várának felépülése után a város területe a váruradalom része lett. Birtokosai a Serédy, a Salm, a Fugger és Balassa családok voltak. A Ballassák a vadászatra kiválóan alkalmas mocsrakból kiemelkedő száraz területen vadászkastélyt kezdtek építeni. 1573-ban a kastély körül kialakult település már oppidium rangot és vásártartási jogot kapott. 1577-ben kapta a ma is használatos címerét. A település plébániáját és iskoláját 1596-ban alapították. 1600-ban felépült a templom, melyhez 1672-ben építettek tornyot. A 17. században kihalt a Balassa család és a detrekői uradalmat a Pálffy család szerezte meg, akik ezután 300 évig voltak a birtokosai. A Balassák várkastélyába 1652-ben a ferencesek kolostort építettek. Erre az időszakra esik a korábban evangélikus település rekatolizációja. Az újannan alapított kolostorhoz 1653-ban a Pálffyak nagy templomot építtettek. Ezután ide temetkeztek a család tagjai, akik közül sokan kiemelkedő szerepet játszottak az ország történelmében. A század közepén felépült a nagyméretű Pálfy-kastély, mely a legutóbbi időkig kórházként működött. 1771-ben Malacka bekapcsolódott a postai forgalomba, itt épült meg a Pozsonyt Prágával összekötő postaút egyik állomása. A Pozsonyt Szakolcával összekötő vasútvonal 1891-ben épült meg. A város oktatásügye is fejlődésnek indult. Itt működött a ferencesek felsőiskolája, ahol többek közt filozófiát is oktattak. 1889-ben megalapították a vincés nővérek lánynevelő intézetét.

Vályi András szerint „MALACZKA. Tót mező Város Posony Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik térhelyen, Postája is van, 3 nyomásbéli földgye jó, réttyei hasznosak, bora nints, két pusztája, ’s erdője van, malina vize nedvesíti, piatza N. Lévándon, és helyben is.” ^[1]

Fényes Elek szerint „Malaczka, tót-német m. város, Poson vmegyében, a holicsi posta- és országutban, Posontól 5 mfd. Számlál 2327 kath., 97 zsidó lak. Ékességére szolgál a kath. paroch. templom, az uraság roppant várkastélya, mellyben 350 ablakok számláltatnak; az ezt környékező 106 holdat elfoglaló felséges angolkert csinosan elrendelt szakaszaival, csavargós utaival, s egy pompás hársfa fasorral; a postahivatal; a francziskánusok monostora és temploma, melly alatt szemlélhetni a Pálffy csal. temetkező helyét. Határa tágas, részint róna homokos, részint dombos, sok rozsot, kendert, árpát terem. Erdeje nagy; legelője, rétje bőven, van pálinka-háza, az uraságnak szép majorsága, tehenészete, nemesitett juhtenyésztése, vendégfogadója, népes országos-vásárai. F. u. Pálffy. Van saját postahivatala.” ^[2]

1910-ben 5136 lakosából 3849 szlovák, 631 német és 530 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott. 1919-ben megalapították a városi, majd 1927-ben a ferences gimnáziumot is, mely 1931-ben új épületbe költözött.

[szerkesztés] Nevezetességei

• A várkastély tornyai és falai részben még állnak.
• Az 1644-ben épült Pálffy-kastély ma kórház, 1820-ban klasszicista stílusban átépítették.
• Ferences templomában Rómából hozott eredeti kövekből épített szent lépcső található, amelyet kettős folyosóval építették a templom szerkezetébe. A lépcső zarándokhely.
• A Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1653-ban épült. Sírboltjában a Pálffy család tagjai nyugszanak.
• A Szent Anna kápolna 1880-ban épült.

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt született 1883. július 1-jén Friedrich István miniszterelnök.

[szerkesztés] Testvérvárosai

• Szarvas, Magyarország (2000)

• Albertirsa, Magyarország (2000)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Malacka város hivatalos honlapja
• Malacky virtualne.sk
• Tourist-channel.sk
• Az AC Malacky oldala
• Az IBK Malacky oldala
• A gimnázium honlapja
• Albertirsa

[szerkesztés] Források

A Malackai járás települései

Malacka (Malacky) Detrekőcsütörtök (Plavecký Štvrtok) · Detrekőszentmiklós (Plavecký Mikuláš) · Detrekőváralja (Plavecké Podhradie) · Dimvár (Suchohrad) · Egyházhely (Kostolište) · Gajar (Gajary) · Kislévárd (Malé Leváre) · Konyha (Kuchyňa) · Láb (Láb) · Lozornó (Lozorno) · Magyarfalu (Záhorská Ves) · Máriavölgy (Marianka) · Nagyjakabfalva (Jakubov) · Nagylévárd (Veľké Leváre) · Nagymagasfalu (Vysoká pri Morave) · Nádasfő (Rohožník) · Pozsonyalmás (Jablonové) · Pozsonyborostyánkő (Borinka) · Pozsonyzávod (Závod) · Pernek (Pernek) · Stomfa (Stupava) · Szentistvánkút (Studienka) · Széleskút (Sološnica) · Zohor (Zohor)