ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Madagaszkári vari - Wikipédia

Madagaszkári vari

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Wikipédia:Hogyan használd a taxoboxokat
Vari
Veszélyeztetett. Státusz: végveszélyben
Fekete-fehér vari
Fekete-fehér vari
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükrösök (Strepsirrhini)
Alrendág: Makialakúak (Lemuriformes)
Öregcsalád: Lemuroidea
Család: Makifélék (Lemuridae)
Nem: Varecia
(Gray, 1863)
Faj: V. variegata
Tudományos név
Varecia variegata
(Kerr, 1792))
A Wikifajok tartalmaz
Madagaszkári vari témájú rendszertani információt.
A Wikimedia Commons tartalmaz Madagaszkári vari témájú médiaállományokat.
Fekete-fehér vari
Fekete-fehér vari
Vörös vari
Vörös vari

A vari (Varecia) az emlősök (Mammalia) osztályába, a főemlősök (Primates) rendjébe és a makifélék (Lemuridae) családjába tartozó nem. Két faj tartozik a nemhez.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előfordulása

Madagaszkár trópusi esőerdeiben élnek.

[szerkesztés] Megjelenése

A varik a legnagyobb termetű makifajok. Teljes hosszuk 50–60 cm, farkuk 65 centiméter hosszú, súlyuk 3,2 és 4,5 kg közötti. Szőrzetük hosszú és puha, fekete-fehér vagy vörös-fehér színű.

[szerkesztés] Életmódja

A lombkorona lakói, ahol a nappalt főként pihenéssel és napozással töltik. Rendkívül ügyesen mozognak a fák ágain, hatalmasakat ugorva fáról fára. Szinte kizárólag gyümölcsökkel táplálkoznak.

A varik csoportosan élnek. Egy csoportban három-öt állat él együtt, egy szülőpár és azok még ivaréretlen utódai.

A csapatok fülsüketítő üvöltéssel védik és jelölik a territóriumukat, amely leginkább az oroszlán és szamár ordítás keverékének hangzik. A területük határait szaganyagokkal is jelzik a fajtársaik számára.

[szerkesztés] Szaporodása

A nőstények az ágvillák közé fészket raknak levelekből, oda rejtik a megszülető kicsinyeiket. A kölykök 3 hét múlva másznak ki először fészekből, 7 hetes korukra már a felnőttekhez hasonló ügyességgel mozognak. A fiatalok 2-3 éves korukban válnak ivaréretté.

[szerkesztés] Rendszertana

Két faját különböztetik meg, a fekete-fehér varit (Varecia variegata) és a vörös-fekete színű vörös varit (Varecia variegata). A korábbi rendszerezések a két fajt egyazon faj (Varecia variegata) két alfajának tartották (Varecia variegata variegata és Varecia variegata rubra).

A fekete-fehér varin belül további 3 alfajt különböztetnek meg:

  • Varecia variegata variegata
  • Varecia variegata editorum
  • Varecia variegata subcincta

A varik közeli rokona volt a mára már kihalt Pachylemur nem, mely nagyjából ezer évvel ezelőtt élt Madagaszkár szigetén.

[szerkesztés] Fajok

[szerkesztés] Fekete-fehér vari

A fekete-fehér vari (Varecia variegata) a fej egy része a háta fehér, míg testének többi része fekete. Madagaszkár keleti részén él és a Természetvédelmi Világszövetség szerint "veszélyeztetett" faj.

[szerkesztés] Vörös vari

A vörös vari (Varecia rubra) teste javarészt rókavörös színű, hasa, farka és arca azonban fekete. A vörös varik kizárólag a Masoala-félszigeten élnek, amely Madagaszkár szigetének keleti részén található. A Természetvédelmi Világszövetség szerint természetvédelmi besorolása "súlyosan veszélyeztetett".

[szerkesztés] Állatkerti tartásuk

A varik javarészt nappali életmódjuk és tetszetős külsejül miatt mindig is kedvelt állatkerti állatnak számítottak. Ma is sokfelé előfordulnak állatkertekben. Az utóbbi időben főleg a súlyosan veszélyeztetett vörös varit tartják többfelé. Jelenleg Magyarországon is több állatkertben élnek varik. Budapesten,és Veszprémben vörös varikat gondoznak, Debrecenben fekete-fehér vari látható, míg Nyíregyházán mindkét fajt tartják.

[szerkesztés] Forrás

  • Thomas Geissmann: Vergleichende Primatologie. Berlin u.a.: Springer, 2003, ISBN 3-540-43645-6.
  • Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Baltimore u.a.: Johns Hopkins University Press, 1999, ISBN 0-8018-5789-9.

[szerkesztés] Külső hivatkozások


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -