Li ki
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Li ki, címváltozat: Li csi (kínai nyelven: Feljegyzések a szertartásokról); kínai kanonikus mű. A konfucianizmus szent könyvei közé tartozik, a Han-kor (Kr. e. 206 - 220) óta ismert négy szertartási könyv egyike. A hagyomány szerint a Csou-ház Tan nevű hercegének tanításait tartalmazza (Kr. e. 9. század?). A Kr. e. 1. században válogatta ki anyagát Taj Seng egy nagyobb hasonló műből, rokona, Taj Tö által korábban megtalált Taj Taj li csi-ből. A mű szertartási előírások mellett Konfuciusznak, egyik tanítványának és más, máshonnan nem ismert bölcseknek a tanításait tartalmazza. Csu Hszi, a konfucianizmus nagy megújítója a 12. században két fejezetet, a Ta hszüe-t (Nagy tanítás) és a Csung fung-ot (A közép mozdulatlansága) kiemelt belőle, s külön is a konfuciánus kánonba sorolta.
[szerkesztés] Források
Világirodalmi kisenciklopédia I-II. Budapest, 1976, ISBN 963 280 286 4
