Lazúrcinege
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||
Parus cyanus (Pallas, 1770) |
|||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||
|
A lazúrcinege (Parus cyanus vagy Cyanistes cyanus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, a cinegefélék (Paridae) családjába és a Cyanistes madárnembe tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Az Amur-vidéktől nyugat felé, Közép-Ázsia, Oroszország és Kelet-Európa dús aljnövényzetű lombhullató erdeinek, folyó menti fűzeseinek és bozótosainak gyakori fészkelője. Nem vándormadár, költőterületén állandó. Habár egészen Franciaországig és Hollandiáig is elkóborolhat, hazánkban az utóbbi időben csak a kék cinegével alkotott hibridjét regisztrálták mindössze két alkalommal (1988-ban és 1989-ben). Alfred Brehm Az állatok világa c. művében eképpen számol be a Magyarországon látott lazúrcinegékről: "A lazúrcinege Magyarország egyik legritkább madara. Téli vendég, amely eddig kimutathatólag csak a ma Szlovákia területén található Bártfán fordult elő. Dr. Mihalovita Sándor látta itt először, 1876 március havában, majd 1882-ben, amikor újból jelentkezett, néhány példányt el is ejtett s ezeket a Magyar Nemzeti Múzeum gyüjteményének ajándékozta, ahol ezek mai napig is megvannak. Bártfán akkor kivételesen sok mutatkozott. Október 25-én 6 db, 29-én 5 db, majd utoljára november 7-én 6 db."
[szerkesztés] Alfajai
- Parus cyanus cyanus
- Parus cyanus hyperriphaeus
- Parus cyanus koktalensis
- Parus cyanus tianschanicus
- Parus cyanus yenisseensis
- Parus cyanus flavipectus
[szerkesztés] Megjelenése
Testmérete megegyezik a kék cinegéével, ám farka valamivel hosszabb hazai rokonánál. A lazúrcinege a többi cinegefajénál sokkal világosabb, kék-fehér tollazata más fajokéval összetéveszthetetlen. Sapkája és egész alsó fele tiszta fehér. Gallérvonalban és a szemén keresztül keskeny sötétkék sáv húzódik a tarkóig. Hátoldala szürkéskék; sötétkék szárnyán széles, fehér sáv található. Melle közepén feltűnő sötétkék folt díszeleg. Szeme koromfekete, lábai szürkéskékek. Mindkét nem egyforma. A fiatal egyedek sapkája, szárnya és hátoldala is szürkésebb, mint a felnőtt példányoké. A kék cinege és a lazúrcinege közös, kék sapkás hibridjét ("Parus pleskei") sokáig külön fajnak hitték.
[szerkesztés] Életmódja
[szerkesztés] Viselkedése
Rendkívül élénk madár, környezetének egyetlen változása sem kerülheti el a figyelmét. Élelem utáni keresgélés közben akrobatikus mozdulatok egész tárházával - sokszor fejjel lefelé ügyeskedve - kápráztatja el az őt figyelőt. Ha megzavarják, fészkét agresszíven csivitelve védi. A párzási időszakban, de már a párválasztás után a hím az első tojások lerakásáig rendszeresen eteti párját. Röpképe hullámzó.
[szerkesztés] Táplálkozása
Tavasztól őszig előszeretettel fogyaszt különféle rovarokat, pókokat és más gerincteleneket. Bámulatos ügyességgel, sokszor fejjel lefelé függeszkedve kutat táplálék után a fák kérgének repedéseiben. Télen magokat és bogyókat keresgél, más cinegefajokkal összeverődve gyakori vendég a mesterséges madáretetőknél.
[szerkesztés] Szaporodása
10-12 vörösesbarna pettyekkel tarkított tojását faodvakba rakja, a költési idő 13-14 nap. (Megfelelő körülmények között akár 14-15 tojást is rakhat fészekaljanként.) A fiókák, melyeket mindkét szülő etet, 17-20 napos korukban válnak röpképessé. A lazúrcinege élőhelyén stabil állománnyal rendelkezik, védelemre nem szorul.
[szerkesztés] Hangja
Hívóhangjai a kék cinegééhez hasonlítanak. Hangos és rövid éneke a más énekesekétől megkülönböztethető "csi-csi-csrui csi-csi-csrui", mely első hallásra a kék cinege és a búbos cinege hangjainak egyvelege.
[szerkesztés] Megjegyzés a rendszertanhoz
Habár egyes szakértői vélemények szerint a Cyanistes madárnem a Parus nem alneme, az Amerikai Ornitológusok Szövetsége (American Ornithologists' Union) a Cyanistes-t külön madárnemként kezeli. Ezt a feltevést alátámasztani látszanak a mitokondriális DNS cytochrome b génszakaszának analízise során elért eredmények is, ráadásul feltételezik, hogy talán más cinegefélékkel sem mutatnak olyan szoros rokonságot, mint azt elsőre gondolták.
[szerkesztés] Média
[szerkesztés] Képek
- Azúr szárnyak
- A kazahok is büszkék lazúrcinegéikre
- Zsákmánnyal
- Azúrkék drágakő Vincent van der Spek képei az OrientalBirdImages.org-ról
- Graham Catley természetfotós képei a lazúrcinkéről
[szerkesztés] Videók
[szerkesztés] Forrás
- Vincent van der Spek - Tripreports
- Az Oiseaux.net lazúrcinege-leírása
- A faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján
- Az angol Wikipedia Azure Tit szócikke
- BirdLife International
- Brehm: Az állatok világa Magyar Elektronikus Könyvtár
- R.T.Peterson, G.Mountfort, P.A.D.Hollom: Európa Madarai (1972)
- P.Grant, K.Mullarney, L.Svensson, D.Zetterström: Madárhatározó (2005)
- Dr.Gottfried Mauersberger: Urania Állatvilág - Madarak (1972)