Lützow (zsebcsatahajó)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Lützow (zsebcsatahajó) |  |
|---|---|
| Hajótípus: | Zsebcsatahajó |
| Hajóosztály: | Deutschland-osztály |
| Pályafutása | |
| Építő: | Deutsche Werke (Kiel) |
| Építés kezdete: | 1929. február 5. |
| Vízrebocsátás: | 1931. május 19. |
| Szolgálatba állítás: | 1933. április 1. |
| Sorsa: | 1945. május 4-én saját legénysége elsüllyesztette |
| Általános jellemzők | |
| Vízkiszorítás: | 12 100 t (üresen) 16 200 t (teljesen) |
| Hossz: | 186 m |
| Szélesség: | 21,6 m |
| Árbocmagasság: | 21,64 m |
| Merülés: | 7,4 m |
| Hajtómű: | 8 db MAN dízelmotor 41 748 kW, 2 csavartengely, 2756 t dízelolaj |
| Sebesség: | 28,5 csomó |
| Hatótávolság: | 16 500 km 37 km/h-s sebesség mellett |
| Fegyverzet: |
|
| Repülőgépek: | 2 db Arado Ar 196 hidroplán |
| Páncélzat: |
|
| Legénység: | 1150 fő |
A Deutschland (később Lützow) egy hadihajó, mely a német Kriegsmarine kötelékében szolgált a második világháború előtt és alatt. A Deutschland, a Deutschland cirkáló-osztály névadó hajója. A hajót először a Panzerschiff (zsebcsatahajó) kategóriába sorolták, de 1940 februárjában már nehézcirkálóként tartották számon. A Deutschland-osztályú cirkálókat gyakran hívják zsebcsatahajóknak is.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Leírás
A hajó méretét és jellemzőit a versailles-i békeszerződés kikötései komolyan korlátozták, ugyanis a szerződés értelmében a német hajóknak vízkiszorítása nem haladhatta meg a 10 000 tonnát. A németek számos technikai újítást alkalmaztak (például a hegesztéseket, mely miatt a hajótest könnyebb maradt), hogy a megadott keretek között is egy félelmetes hajót építsenek. A Deutschland ennek ellenére 600 tonnával nehezebb volt a megengedettnél, de a szerződés kikötései miatt mindig a 10 000 tonnánál könnyebnek mondták a hajót.
A Deutschland-on kívül még két hajó, az Admiral Graf Spee és az Admiral Scheer tartozott a Deutschland-osztályba. Mivel a Deutschland volt az osztály legkorábban épült hajója, ezért ez volt a legfejletlenebb is, valamint ennek a hajónak még nem volt olyan magas parancsnoki tornya és árbóca, mint az osztály másik két hajójának.
[szerkesztés] Története
A hajó építését 1929 februárjában kezdték a kieli Deutsche Werke hajógyárban, majd 1931 májusában bocsátották vízre. 1931 végére teljesen felszerelték és 1932 májusában nekivágott első útjának.
A spanyol polgárháború alatt a Deutschland Spanyolország partjainál teljesített szolgálatot, hogy támogassa a Franco vezette nacionalistákat. A polgárháború ideje alatt, azaz 1936 és 1939 között, összesen hét hadműveletben vett részt. Egyik ilyen bevetésén, 1937. május 29-én spanyol köztársasági erők két bombázója bombázni kezdte a hajót, melynek következtében 31 német tengerész meghalt és további 101 megsebesült. Megtorlásként a testvérhajója, az Admiral Scheer lőni kezdte Almería-t, amely során 19 civil vesztette életét és 35 épület semmisült meg. A német tengerészek holttestét először Gibraltárba szállították és eltemették, de később Hitler parancsára exhumálták őket és a Deutschland fedélzetén hazaszállították őket Németországba, ahol katonai tiszteletadás mellett eltemették őket. A temetésen Hitler is részt vett.
A második világháború kitörése után, 1939 novemberében a Deutschland nevét Lützow-ra változtatták, ugyanis Hitler attól félt hogy egy Deutschland (Németország) nevű hajó esetleges elvesztésének negatív lélektani és propaganda hatásai lennének.
1940 februárjában a hajót nehézcirkálóvá nyilvánították, majd ugyanazon év áprilisában részt vett a Norvgia elleni támadásban. A támadás során a balsorsú Blücher-t követte az Oslofjord-ba, de visszafordult, mikor a vezérhajót a norvég parti erőd, az Oscarsborg lövegei elsüllyesztették. Mielőtt a Lützow sikeresen elmenekült volna, a norvég ütegeknek sikerült komoly károkat okozni a hajóban. A 15 cm-es Kopaas üteg három találatával megsemmisítette a Lützow elülső, 28 cm-es, Anton lövegtornyát. Azután, hogy a német flotta kiért az Oscarsborg erőd lőtávolságából, a Lützow, Bruno ágyújának segítségével lőni kezdte a védőket, 11 km-es távolságból. Miután a norvég védők megkapták a hírt, miszerint a norvég királyt és a kormányt sikerült kimenekíteni Osloból, az erőd parancsnoka Birger Eriksen ezredes úgy látta, hogy elérte fő célját, ezért elrendelte hogy a védők vonuljanak le az erőd földalatti alagutjaiba, így azok nem szenvedtek sérüléseket a további német ágyúzások során.
Ezek után a Lützow visszatért Németországba, ahol megjavították, valamint felkészítették egy hosszú, Atlanti-óceáni portyára. Ennek ellenére nem tudott részt venni a portyán, mert a brit Spearfish tengeralattjáró megtorpedózta a Jylland-félszigettől északra fekvő Skagerrak-szorosnál. A találat komoly sérüléseket okozott a hajó tatjában, és a javítások egészen 1941 tavaszáig tartottak. A hajó 1941. június 13-án ismét torpedó találatot kapott, ezúttal a Királyi Légierő 42. repülőszázadának egyik Bristol Beaufort torpedóbombázójától. Ezután a Lützow visszatért Kiel-be, ahol egy 1942 januárjáig tartó javításon ment keresztül.
A hajó a következő években számos kisebb akcióban vett részt, de egyetlen komolyabb bevetésére a Balti-tengernél került sor, 1944 szeptemberében, ahol a visszavonuló német csapatoknak nyújtott támogatást, szárazföldi célpontok ágyúzásával.
1945 áprilisában a Királyi Légierő gépei komoly sérülést okoztak a hajónak, mikor három, 6 tonnás Tallboy bombát dobtak rá, Swinemünde közelében. A hajót később megjavították, így folytathatta a tüzérségi támogatás biztosítását. A Lützow-ot végül saját legénysége süllyesztette el, 1945. május 4-én.
A háború után a szovjet haditengerészet kiemelte a hajót, majd lőgyakorlatai célpontjaként használta fel azt. 1949-ben a Balti-tengeren ismét elsüllyesztették.
[szerkesztés] Parancsnokok
- Hermann von Fischel (1933. április 1. – 1935. szeptember 30.)
- Paul Fanger (1935. szeptember 30. – 1937. szeptember 2.)
- Paul Wenneker (1937. szeptember 2. – 1939. november 16.)
- August Thiele (1939. november 16. – 1940. április 18.)
- Fritz Krauss (1940. április 18. – 1940. június 23.) (helyettes)
- Heller (1940. június 23. – 1940. augusztus 8.) (helyettes)
- Leo Kreisch (1941. március 31. – 1941. július 3.)
- Rudolf Stange (1941. július 3. – 1941. szeptember 7.)
- Leo Kreisch (1941. szeptember 7. – 1942. január 17.)
- Rudolf Stange (1942. január 17. – 1943. november 10.)
- Bieserfeld (1943. november 10. – 1944. január)
- Bodo-Heinrich Knocke (1944. január – 1945. április 22.)
- Ernst Lange (1945. április 22. – 1945. május 4.)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Deutschland / Lützow fotógaléria (angol)
- A német haditengerészet története – A Deutschland zsebcsatahajó (angol)
| A Németország hadihajói a II. világháborúban | |
|---|---|
| Csatahajók (Schlachtschiff) | |
| Bismarck-osztály: Bismarck | Tirpitz | Scharnhorst-osztály: Gneisenau | Scharnhorst |
| Első világháborús csatahajók (Linienschiff): Schlesien | Schleswig-Holstein | Hessen | |
| Nehézcirkálók (Schwerer Kreuzer) | |
| Admiral Hipper-osztály: Admiral Hipper | Blücher | Lützow | Prinz Eugen | Seydlitz | |
| Deutschland-osztály: Admiral Graf Spee | Admiral Scheer | Lützow (ex. Deutschland) | |
| Könnyűcirkálók (Leichter Kreuzer) | |
| Emden-osztály: Emden | K-osztályú könnyűcirkálók: Karlsruhe | Köln | Königsberg |
| Leipzig-osztályú könnyűcirkáló: Leipzig | Módosított Leipzig-osztályú könnyűcirkáló: Nürnberg |
| Tengeralattjárók (U-Boot) | Repülőgép-hordozó (Flugzeugträger) |
| Típusok: I | II | VII | IX | X | XIV | XXI | XXIII | Graf Zeppelin | Flugzeugträger B |
| Rombolók (Zerstörer) | |
| Zerstörer 1934 | Zerstörer 1936 | Zerstörer 1936A | Zerstörer 1936A (Mob) | Zerstörer 1936B | | |
)