Lézió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Tűbiopszia kissejtes tüdőkarcinómából.

Léziónak (a latin laesio, sérülés szóból) nevezük egy anatómiai struktúra vagy fiziológiai funkció sérülését, hibás müködését. Léziót bármilyen a szöveteket károsító hatás okozhat.

[szerkesztés] Okai

Általában betegség okozza. Egy rákos daganat a lézió egy formája, ugyanakkor a tumort körülvevő sérült szövet szintén lézió. Traumák is okozhatnak léziót, beleértve az áramütést, lúgok marását stb. Egyes betegségek szintén léziót okoznak, ilyenek a bárányhimlő jellegzetes bőrelváltozásai. Léziót létrehozhatnak a szervezet lebontó folyamatai (fekély) vagy autoimmun tevékenység is, pl. az arthritis sok formájában.

Néha szándékosan is előidéznek léziót az idegsebészek, pl. az epilepszia és más agyi rendellenességek esetében.

Megjegyzendő, hogy nem csak állatok és emberek esetében beszélhetünk lézióról; a sérült növényi szövetre szintén használják a kifejezést.

[szerkesztés] Fajtái

A lézió definíciója elég tág, így nagyon sokféle lézió létezik. A rák által okozott lézió lehet rosszindulatú vagy jóindulatú (benignus) daganat. Csoportosíthatók alakjuk szerint, pl. a kerek vagy ovális emésztéses fekély. Méretük szerint lehetnek makroszkopikus (látható) vagy mikroszkopikus (hisztológiás) léziók.

Egy másik osztályozási szempont lehet, hogy a léziónak kiterjedése van, és ezzel hatást gyakorol a szomszédos struktúrákra, vagy egyszerűen egy anyaghiány a szövetben, pl. az agy egy kis területe stroke után folyadékkal töltődik fel.

Egyes léziók saját nevet kaptak, pl. a TBC-s tüdőben található Gohn-léziók. A fogban található lézió a fogszuvasodás.

A léziók hely szerint is csoportosíthatók, pl. agyi lézió vagy bőrlézió.