Krími-hegység
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Krími-hegység a Krím-félsziget déli partjainál helyezkedik el.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Szerkezete
Nyugati-keleti hosszúsága 180 km, szélessége 50-60 km. A hegyek déli lejtője meredek.
A hegység az alpi-himalájai hegységrendszer tagja. Három vonulatból áll: Fő-vonulat (Román Kos, 1545 m), Belső-vonulat, Külső-vonulat. Kialakulásában a fő szerepet a tektonikai folyamatok játszották.
[szerkesztés] Éghajlata
Éghajlata mérsékelten kontinentális, a déli partvidéke mediterrán jellegű. Átlagos középhőmérséklete januárban +1 °C – +4 °C, 1000 m felett −4 – −5 °C, júliusban 24 °C körüli. Évi csapadékmennyiség 900-1100 mm.
[szerkesztés] Növény és állatvilága
A Krími-hegység területén a növényvilág – a Kárpátokhoz hasonlóan – a magassággal változik.
Növényei: tölgy, bükk, ciprus, borókafenyő, babérfa, platán stb.
Állatai: szarvas, mókus, nyest, muflon, denevér stb.
[szerkesztés] Természet-földrajzi területei
A hegység területén hátom természeti földrajzi terület található:
- Krími előhegyi erdőssztyeppes terület – a Belső- és a Külső-vonulat területén helyezkedik el, ahol erdőssztyeppek találhatóak.
- Hegyi-réti-erdei fővonulat – területén lomblevelű és vegyeserdők (bükk-lucfenyős) találhatóak. A legmagasabb területeken hegyi rétek, jajlák vannak.
- Krím területének déli partvidékének szubmediterrán területe – a partmenti sávot foglalja magába, ez Ukrajna legmelegebb területe. Természetes növényzete mellett meghonosodtak itt a külföldről hozott különböző növényfajok is: platán, ciprus, babérfa.
