Kortrijk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Kortrijk (Courtrai)

A kortrijki városháza

Kortrijk elhelyezkedése Nyugat-Flandriaban

Földrajz

Ország

Régió

Közösség

Tartományok

Arrondissement

Kortrijk

Koordináták

é. sz. 50°49′ ny. h. 03°15′

Területe

80.02 km²

Népesség (Forrás: NIS)

Lakosság
– Férfi
– Nő
- Népsűrűség

73 777 (01/01/2007)
48,70%
51,30%
922 fő/km²

Kor szerinti eloszlás
0–19 év
20–64 év
65 év felett

(2006.01.01.)
21,83%
57,71%
20,47%

Más nemzetiségűek

4,39% (2007.01.01.)

Gazdaság

Munkanélkülségi ráta

9,03% (2006. január 1-I adat)

Átlagos éves jövedelem

12,964 €/fő (2003)

Kormányzat

Polgármester

Stefaan De Clerck
(CD&V/N-VA)

Kormányzó pártok

CD&V/N-VA, Open VLD

Egyéb információk

Irányítószám

Résztelepülések

8500
8501
8501
8510
8510
8510
8510
8511

Kortrijk
Bissegem
Heule
Bellegem
Kooigem
Marke
Rollegem
Aalbeke

Körzetszám

056

weboldal

www.kortrijk.be

Kortrijk (hivatalos holland név, franciául: Courtrai; latinul: Cortoriacum) belga város és önkormányzat Nyugat-Flandria területén. A helyi önkormányzat fennhatósága alá tartozik Kortrijk-on kívül Aalbeke, Bellegem, Bissegem, Heule, Kooigem, Marke, és Rollegem települések is. A város a Lys (vagy angolul: Leie) folyó két partján terül el, Gent-től délnyugatra kb. 42 kilométerre.

[szerkesztés] Történelme

A várost Cortoriacum néven a rómaiak alapították a Lys folyó egy fontos gázlója védelmére, a város maga tipikus gallo-román településént (vicus) fejlődött a közeli katonai helyőrség mellett.

A 9. szd-ban II. Balduin flamand gróf erősítette meg a várost a normann támadások ellenében. 1190-ben Kortrijk szabad királyi városi előjogokat kapott Elzászi Fülöp flamand gróftól. Ezt követően a város rohamos fejlődésnek indult és a lakosság növekedése miatt új városfalakat kellett felhúzni, ezek egy része még ma is látható (az ún. Broeltorens). A városfal többi részét 1684-ben XIV. Lajos francia király katonái rombolták le.

A 13. szd-ban Portugál Ferdinánd, Flandria grófja és unokatestvére, VIII. Lajos francia király közötti küzdelmek miatt a város szinte teljesen elpusztult. A Ferdinándot követő flamand grófok hamarosan újjáépítették a várost. Ezt követően Kortrijk hamarosan a gyapjúfeldolgozásra épülő flamand textilipar egyik legjelentősebb központja lett.

[szerkesztés] Az Aranysarkantyús Csata

1302-ben a közeli Brugges városában felkelés tört ki a francia uralom ellen. Flandria korábban önálló tartomány volt, bár a flamand grófok névleg a francia király hűbéresei voltak. 1302. május 18-án a város francia lakosságát és a francia helytartó, Jacques de Châtillon seregének egy részét a felkelők lemészárolták, amit IV. Fülöp francia király nem hagyhatott megbosszulatlanul. A francia király serege Robert, Artois grófja vezetésével Kortrijk közelében ütközött meg a jórészt gyalogos katonákból és városi milicistákból álló flamand sereggel. A csatatérről összegyűjtött aranyozott sarkantyúkról elnevezett csata kiemelkedő flamand győzelemmel zárult. 1973 óta a belgiumi flamand közösség ezen a napon ünnepli hivatalos napját.

1323-ban újabb felkelés tört ki Flandriában, ez alkalommal I. Lajos flamand gróf ellen. IV. Fülöp felhasználta az alkalmat az ismételt beavatkozásra és az 1328-as Cassel-i csatát követően ismét elfoglalta Flandria jelentős részét. I. Lajos fia és utóda, II. Lajos (Philip van Artevelde) rövid időre visszafoglalta a várost 1381-ben, de a következő évben a franciák ismét elfoglalták Kortrijk-ot a Roosebeke-i csata eredményeként. A csatározások során a város súlyos károkat szenvedett.

[szerkesztés] A 15. szd-tól napjainkig

A 15. szd. során a város ismét a flamand textilipar egyik sikeres és gazdag központjává fejlődött a burgundiai hercegek uralma alatt. Burgundiai Mária 1482-es halálát követően a francia királyok ismételten kísérletet tettek a város feletti uralom megszerzésére. A város 16. szd-i történelmét meghatározta a Hollandiában 1539-ben a spanyol uralom ellen kirobbant felkelés és V. Károly spanyol király súlyos áldozatokkal járó megtorló hadjárata, valamint a Reformációt követő háborúk. XIV. Lajos francia király uralkodása alatt a várost hatvan év alatt összesen ötször foglalták el a franciák, míg végül az 1713-as utrecht-i béke a város és a környező területeket az osztrák Habsburgoknak juttatta.

Az 1798-es francia forradalom és az azt követő napóleoni háborúk után a város ismét fejlődésnek indult, elsősorban a lenvászon-termelésnek köszönhetően – ugyanis a Lys folyó savassága éppen megfelel a lenfeldolgozás követelményeinek. A város súlyos tüzérségi támadások érték 1917-ben, de a legnagyobb pusztítást a szövetséges erők légitámadásai okozták 1944-ben. A város legnagyobb részét a II. világháborút követően újjá kellett építeni.

[szerkesztés] Látnivalók

Kortrijk főtere, háttérben a Szt. Márton templom

A Miasszonyunk-templom (Onze-Lieve-Vrouwekerk te Kortrijk)

A főtéren álló, késő-gótikus, korai-reneszánsz stílusú városháza homlokzatát a flamand grófok szobrai díszítik.
A közelben álló, az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított harangtornyot^[1] a római isten, Mercurius (az utazók és kereskedők védelmezője) szobra díszíti.
A Szt. Márton templom a 13. szd-ban épült, de egy tűzvészt követően a 15. szd-ban átépítették. Tornyában ma 48 harangból álló harangjáték található.
Szintén az UNESCO világörökséghez tartozik a beguinek rendháza^[2], amely egyenesen a 17. szd-ba röpíti vissza a látogatókat.
Az 1211-ben elkészült Miasszonyunk-templomban (Onze-Lieve-Vrouwekerk) állították ki az 1302-es csata után zsákmányolt arany sarkantyúkat. A sarkantyúkat 1304-ben IV. Fülöp visszaszerezte, de itt látható Anton Van Dyck egyik festménye („The Erection of the Cross”).
Szintén az 1302-es csatának állít emléket a „Maiden of Flanders” nevet viselő köztéri szobor.
Kortrijk középkori történelmére emlékeztet még a Miasszonyunk-kórház (Onze-Lieve-Vrouwehospitaal), illetve a középkori várfalak egyetlen ma is látható maradványa, a Broel-tornyok (Broeltoren), közöttük a Lys folyón átívelő híddal.

A középkori városfal maradványai, a Broel-torony

A városban számos múzeum található, közülük a Len- és Csipkemúzeum, amely Kortrijk textilipari hagyományait mutatja be.

A beguin rendház épülete Kirtrijk-ban

[szerkesztés] A város szülöttei

John II of Brienne, Eu grófja
Hendrik Conscience, Flamand_irodalom flamand író
Carl Colpaert, rendező
Edmée Daenen, művész
Stefaan De Clerck, flamand politikus, Kortrijk polgármestere
Ernest Gambart, műkereskedő
Carl de Keyzer, fényképész
Pierre de La Rue, Reneszánsz korabeli zeneszerző
Ann Demeulemeester, divattervező
Sophie de Schaepdrijver, történész
Ernest Gambart, műkereskedő
Guido Gezelle, költő
Piet Goddaer, Ozark Henry énekese
Gilles Joye, Franko-Flamand zeneszerző
Xavier Malisse, teniszjátékos
Laurence Courtois, teniszjátékos
Morris, a Lucky Luke képregény megalkotója
Jan Palfyn (1650-1730), doktor, sebész, a sebészeti fogó megalkotója
Louis Robbe (1806-1887), festő
Roelant Savery (1576-1639), festő
Stijn Streuvels (1871-1969), író
Jacobus Vaet, Franko-Flamand zeneszerző
Guido van Gheluwe (b. 1926), a belga Orde van den Prince alapítója
Vincent Van Quickenborne (1973-), politikus: Belga miniszter, a flamand liberális Open VLD párt tagja
Emmanuel Vierin (1869-1954), festő
George Washington, az instant kávé feltalálója