Komló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 46.19119° k. h. 18.26126°

Komló

Komló címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Irányítószám

7300

Körzethívószám

Népesség

Teljes népesség

26 465 (2007)

Népsűrűség

578,02 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

46,55 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Komló

é. sz. 46.19119° k. h. 18.26126°

Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: komló (növény).

Komló egy észak-baranyai város, a Komlói kistérség központja. A település egy századon át szénbányászatáról volt nevezetes; bányakincseinek köszönhetően a szocialista időkben erőteljesen fejlesztették, így az 50-es években nagyközségből várossá lett. Mára Észak-Baranya meghatározó gazdasági, közigazgatási, kulturális és egészségügyi központja. Közigazgatásilag hozzátartozik Sikonda üdülőfalu.

[szerkesztés] Városrészei

Gesztenyés, Mecsekjánosi, Kakastelep, Kenderföld, Kökönyös, Újtelep, Béketelep, Szent Imre-telep, Mecsekfalu, Somág-tető, Szilvás, Dávidföld, Körtvélyes, Sikonda, Kisbattyán, Mecsekjánosi-puszta, Cseresznyeág, Gadány, Zobákpuszta, Határtető.

[szerkesztés] Története

Komló ősi történeti gyökerei a római korra nyúlnak vissza. A rómaiak megtelepülésének nyomait ásatások sora igazolja Mecsekjánosiban, Mecsekfalu, s őrtornyok maradványait találták Zobákpusztától Máré-váráig.

Amikor 1953-54-ben a mecsekjánosi Közüzemi völgyben iparvasút építésébe kezdtek, egy római kori, nagy méretű luxusvilla maradványaira bukkantak. Az előkerült vastárgyak között ekehúzó láncot, s a gyapjú feldolgozásánál használatos vasgerebent is találtak, ebből arra lehet következtetni, hogy szántóföldi termelés és legeltetéses állattartás is volt, amely feltételezi a kiterjedt erdőirtások lehetőségét. Komló történetét a ránk maradt dokumentumokból - elég hitelesen - a 13. századig tudjuk követni.

Az első oklevél, amelyben a település "villa Complov" néven szerepel, 1256-ból származik. Egyértelműen még meg nem erősített források szerint a honalapító I. István király is járt Komlón, amikor 1015-ben Nagyboldogasszony napján (augusztus 15.) részt vett a pécsváradi apátság felavatási ünnepén.

A falu ekkor a pécsváradi bencés apátság birtoka volt, de a későbbiekben többször váltotta földesurát, igaz ettől függetlenül 1526-ig megmaradt egyházi birtoknak.

A település 1543-ban került török kézre és a pécsi szandzsákon belül a pécsváradi nahiéhoz tartozott. Állítólag a pécsváradi pasának villája volt Komlón.

Egy 1554-ből származó török összeírás (defter) szerint a faluban 10 magyar család élt.

A törökkor végére a faluban 7 ház állott, a felszabadító háborút követően ezek közül 2 maradt épen. Komló lakóinak száma 1697-ben mindössze 9 fő volt.

A németek betelepítéséről az első adat 1793-ból származik. Utódaik, akárcsak a török kiverése után megmaradt magyarok leszármazottai, nagyrészt ma is Komlón élnek.

A település népességének további alakulására, összetételére meghatározó jelentőségű volt a bányászat fejlődése. Az iparszerű széntermelés növekedésével egyre jelentősebb mennyiségű munkaerőre volt szükség. A bevándorlás két nagy szakasza közül a várossá nyilvánítást követő időszak volt a jelentősebb. A népesség nemcsak számszerűleg, de összetételében is jelentősen átalakult. Az '50-es években először főleg férfiak jöttek a városba, akik az építkezéseken, a bányában, vagy egyéb területen találtak munkát és csak később, a helyi viszonyokat megszokva Nemcsak az ország szinte minden részéből, de a határokon túlról is érkeztek betelepülők.

Több mint 100 év után, 2000-ben befejeződött a mélyműveléses szénbányászat Komlón.

A város népessége gyors ütemben fogy, főképp, mert nehéz helyben munkát találni: az 1990-es években még harmincegyezren éltek Komlón.^[1]