Kjokusin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Kjokusin-kandzsi

A kjokusin (japánul 極真会, kjokusinkai, nyugaton kyokushin^[1]) egy full-kontakt, álló stílusú karateirányzat, alapítója Ójama Maszutacu (최영의, Cshö Jongi; 大山倍達 ; 1923–1994). Ójama megreformálta a karatét, előtérbe helyezve a valós küzdelmet és a hatékonyságot. A fizikai képességek fejlesztése mellett céljául tűzte ki az emberi értékek megőrzését és az ifjúság egészséges életmódra való nevelését. A kjokusin célja a test és lélek harmóniájának az elérése.

A kjokusinkai szó jelentése: Találkozás a végső igazsággal.

[szerkesztés] Ójama Maszutacu élete

Ennek a lapnak a címében vagy szövegében a japán nyelvű nevek nem minden esetben a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kell javítani őket.

A kjokusin karate atya, Ójama Maszutacu, született nevén Cshö Jongi 1923. július 23-án született Koreában, a Japán megszállás időszakában. Fiatal gyermekként Ójama kínai, illetve koreai kempót tanult. 1938-ban^[forrás?] immigrált Japánba, és ott dzsúdót, illetve okinavai karatét tanult Funakosi Gicsitől. Mindkét stílusban danos mesterfokozatot ért el: megszerezte a 4. dant Judóban, illetve a 2. dant Karatéban. Másik mestere Josida Kotaro volt, aki egy híres Daito-ryu jujutsu/Yanagi-ryu Aiki-jujutsu mester volt. Oyama mesterétől, Kotaro-tól megszerezte a Menkyo Kaiden rangot - egy régebbi fajtájú rangfokozatot - egy tekercs formájában, mely elismerte mesteriségét.

Ekkor vette fel a Masutatsu Oyama japán nevét is: mentora, a jól ismert National Diet tag tanácsára; a mester a továbbiakban élete végéig ezt a nevet használta. A második világháború után Oyama Goju Ryu karatét tanult, egy koreai mester keze alatt (So Nei Chu), aki dojot futattot Tokyoban; ebben a stílusban a nyolc dant szerezte meg. Ebben az időben Oyama elvonult egy hegyre, ahol minden civilizációtól elszakadva élt: összesen három évet töltött ott, és a kemény edzésekek alatt - melyeket magának tartott - megedzette testét és lelkét: három évet töltött el a hegyen, ez egy aszkéta tradíció volt a nagy Japán harcosok között évszázadok óta. Ezen idő alatt fejlesztette ki saját stílusát, melyet később kjokusin néven ismert meg a világ.

Később, a korai ötvenes években Oyama az Egyesült Államokba utazott, ahol is 32 államot látogatott meg: demonstálta karatéja erejét mindenki ellen, aki ki állt ellene.

1953-ban nyitotta meg saját karate dojoját, az Oyama dojot, Tokióban; de ezzel nem hagyta el világkörüli útjait, és puszta kezes karate bemutatóit - ezeket szerte Japánban is megtartotta. Az első dojoja egy megüresedett telek volt Tokyoban, Mejiroban. 1956-ban Oyama átköltöztette dojóját egy balett stúdió termébe, mely a Rikkyo Egyetemhez tartozott. Oyama edzései hamar egy kemény, intenzív és praktikus stílus hírnevét keltették, melyet kjokusinnak 1957-ben neveztek el. Ahogy a dojo hírneve nőtt, több és több tanulót vonzott az új stílus, és így a kjokusin karatét művelők száma megnőtt.

1964-ben Oyama elköltöztette a dojot egy új épületbe, mely ezentúl a Honbu néven lett ismert (a honbu központot jelent japánul). Oyama ekkor hivatalosan is megalapította a „International Karate Organization Kyokushinkaikan” szervezetet (Nemzetközi Kjokusin Karate Szervezet), az IKO-t. A Honbu mai napig is a kjokusin karate székhelye. Egy cikk Ójama életéről: kyokarate.hu

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Hazai kjokusin

A kjokusin karate hazai megalakításában két embernek, Adámy Istvánnak és Furkó Kálmánnak vannak elévülhetetlen érdemei, akik a külföldi lapok hevenyészett fordításai alapján, néhány küzdősporttal foglalkozó magazin segítségével, szinte könyvből tanulták az első mozdulatokat. Bokszolók, birkózók, cselgáncsosok egyaránt megtalálhatók voltak a spontán szerveződő harcművészeti csoportban. Dr. Galla Ferenc vette pártfogásába a karatéra kíváncsi diákokat, ezzel nagyban hozzájárult, hogy a karate megvethette lábát hazánkban. A magyar cselgáncsválogatott 1972-ben Göteborgban járt, ahol tagjai megismerkedtek Mészáros Attilával (2. dan), aki akkor már igencsak otthonosan mozgott a kjokusin karate mozgáskultúrájában. 1972-ben, első hazalátogatása alkalmával Mészáros Attila megtartotta bemutató edzését a Testnevelési Főiskolán. Ettől kezdve esztendőkön keresztül egyedül készült a magyar kjokusin karate két alapítója az évente hazalátogató Mészáros Attila instrukcióit követve, és kapaszkodtak egyre feljebb a tudás és a ranglétra fokain. 1977-ben Adámy István személyében „megszületett” az első danos mester és az IKO által nemzetközileg kinevezett sibucsó (ágazatvezető) magyarországi hatáskörrel. Furkó Kálmán 1978-ban szerezte meg az első dan fokozatot és 1984-ben lett sibucsó szolnoki hatáskörrel. 1976-tól indult el a hazai kjokusin fejlődése, és a kitartó munkának köszönhetően a 70-es évek végére már több ezer, a 80-as évek közepére már majd tízezer sportolót tartott számon a szakág. A kjokusin azóta is a legnépszerűbb karatestílus Magyarországon. Adámy István és Furkó Kálmán nagy lendülettel együtt dolgoztak a kjokusin fejlesztéséért az 1996-ban bekövetkezett első hazai szakadásig. Ettől kezdve külön utakon járva, de a mai napig ugyanolyan aktívan végzik felelősségteljes küldetésüket.

Hazai szervezetek:

Magyar Kyokushin Karate Szervezet – vezető: Furkó Kálmán 6. dan, a Shinkyokushinkan nemzetközi szervezet tagjai, melyet Shihan Midori vezet.

Magyar Kyokushin Karate Szövetség – Adámy István 8. dan, az International Budo Kai nemzteközi szervezet tagja, melyet Gerard Gordeau vezet. A szervezet korábbi elnöke volt Jon Bluming, aki kivált és új szövetséget hozott létre.

Oyama Karate Kyokushin Hungary – Borza József 6. dan

Magyar Tradicionális Kyokushin Karate Szövetség

[szerkesztés] Nemzetközi szervezetek

Ójama Maszutacu halála után az egykor egységes IKO Kyokushin Kaikan (Nemzetközi Karate Szervezet Kyokushin Kaikan) először ketté, majd három-, aztán négyfelé szakadt. Jelenleg hat szervezet van, amely az eredeti IKO Kyokushin Kaikan szervezetből alakult. Mindegyik, egymásból kivált szervezet továbbra is az IKO Kyokushin Kaikan nevet használja, de hogy meg lehessen őket különböztetni egymástól, számmal jelölik őket:

Az IKO 1, vezetője Macui Sókei kancso
Az IKO 2, első vezetője először Nisida sihan volt, majd Szanpei sihant Sicsinohe sihan követte, most Midori sihan az elnök, és a japán szervezet nevet változtatott, Shinkyokushinkaira.
Az IKO 3, első vezetője Tecuka sihan volt, ma Macusima sihan.
Az IKO 4, vezetője Tecuka sihan.
Az IKO 2-ből kiválva sibucsók megalakították a Kyokushin Uniont, melynek igazgatója Haszegava sihan.
Az IKO 1-ből kiválva dr. Umeda és Rojama sihan felélesztette a Kjokusin Sogakukai Alapítványt.

További jelentős szervezetek:

International Budo Kai – vezetője Jon Bluming kaicso IFK – vezetője Steve Arneil hansi
Seidó – vezetője Nakamura Tadasi kaicso
Shidókan vezetője Szoeno Josidzsi kancso
NIKO Ashihara Karate – vezetője Asihara Hidenori kancso
Ashihara International – vezetője Dave Cook sihan
World Oyama Karate – vezetője Ójama Sigeru szaiko sihan

[szerkesztés] Jegyzetek

^ Jelenleg Magyarországon is a kyokushin írásmód tekinthető a legelterjedtebbnek. Leggyakoribb kiejtése az angol írásmód hibás kiejtéséből fakadóan kiokusin.