Kerényi Frigyes
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Kerényi Frigyes (Eperjes, 1822. január 1. – Új-Buda,1852 tavaszán) költő, ügyvéd.
[szerkesztés] Életpályája
Német anyanyelvű kereskedőcsaládból származott; eredeti családi neve Christmann. 12 éves korában tanult meg magyarul. Tanulmányait az eperjesi evangélikus kollégiumban, jogi tanulmányait Pesten végezte. Fiatalon bekapcsolódott a reformkor politikai és kulturális életébe. Az almanachköltészet művelője és a reformeszmék szószólója volt. Versei Vidor Emil álnéven jelentek meg, többek között az Athenaeumban. Petőfi Sándorral és Tompa Mihály költővel kötött barátsága 1845-ben költői versenyt eredményzett. (Ehhez kötődik Erdei lak című verse.) Tagja volt a Tízek Társaságának. Petőfi 1847-ben hozzá írta Uti leveleit. A forradalom és szabadságharc idején előbb az eperjesi ifjúság vezéralakja volt, majd a pesti nemzetőrségben teljesített szolgálatot. A szabadságharc bukása után 1850-ben Amerikába emigrált. Ekkor Tompa Mihály Levél egy kibujdosott barátom után, Vachott Sándor pedig Egy ifjúnak, ki távol úton kelt című versével búcsúzott tőle. Hamarosan megbetegedett, elméje elborult és fiatalon önkezével vetett véget életének.
[szerkesztés] Emlékezete
Emlékét utcanév őrzi Budapest II. kerülete területén.
