ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Wikipédia:Kategorizálási módszerek - Wikipédia

Wikipédia:Kategorizálási módszerek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A szócikkeket általában valamilyen közös tulajdonságuk, leggyakrabban tartalmi-logikai kapcsolatok alapján kategorizáljuk. A Wikipédia-szócikkek fő kategorizálási módszerei a kategóriák (kategórialapok), a portálok és a listák.

A vitalapon fel lehet vetni egyéb rendezési elveket is!


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Kategóriák

A kategóriák vagy kategórialapok valamilyen szempontból összetartozó szócikkeket gyűjtenek össze, és ezen cikkek címeit betűrendbe sorolva tartalmazzák. Jellemzőjük ezen kívül, hogy más névtérbe tartoznak, mint a szócikkek, és a szerkesztésük módja némileg eltér a többi szócikkétől.

A kategórialapok két fő részből állnak: egy közvetlenül (a szerkeszt gombra kattintva) szerkeszthető fejből és a cikktörzsből. Ha a kategórialapot szerkesztésre megnyitod, csak a fejet tudod szerkeszteni, ide szoktuk írni, hogy a kategórialapnak mi a funkciója, és milyen felsőbb szintű kategóriákba tartozik. A törzs tartalmazza a betűrendbe sorolt szócikkneveket és az alkategóriákat. Ezt a szócikklistát a lapfejjel ellentétben nem tudod közvetlenül a kategórialapon szerkeszteni. Ha egy cikket vagy kategóriát (pl. „Körtefa”) fel akarsz venni egy kategóriába (pl. „Kategória:Fák”), akkor magát a („Körtefa”) cikket kell megnyitnod szerkesztésre, és a lap aljára (ha van, a források, külső hivatkozások és az interwikilinkek közé) beírni: [[Kategória:Fák]]. A kategória meg fog jelenni a szócikk alján, és a „Fák” kategória törzsében is meg fog jelenni a „Körtefa” szócikk neve. További tudnivalók a kategóriákról: Hogyan használd a kategóriákat

Egy példát találsz a kategóriák elhelyezésére az I. Ramszesz szócikkben, ha a Külső hivatkozások fejezetet megnyitod szerkesztésre. A kategórián belül a vonal utáni rész a betűrendbe sorolást segíti, hogy a szócikk ne az I, hanem az R betűhöz kerüljön.

A kategórialap létrehozása előtt tanácsos kikérni a közösség véleményét a kategóriajavaslatok lapon.

  • Kategóriák - kiindulópont a kategóriák közötti böngészéshez.
  • Az összes lap listája oldalon a Névtér mezőben a Kategóriák-at választva a kategóriák között betűrend szerint kereshetünk.

[szerkesztés] Portálok

A portál szintén olyan szócikk, amely más szócikkek címeit tartalmazza. A fő különbség a kategórialap és a portál között az, hogy a portál a lexikális tartalomszolgáltatáson túl szervezési és esztétikai feladatokat is ellát, és az adott témakörben kezdőlapként szolgál. Az angol Wikipédiában egyébként néha a kategórialap is portálként működik (minthogy a kategórialap feje majdnem olyan, mint egy normál szócikk, ez elvileg megvalósítható).

Portálok (2006. április):

[szerkesztés] Listák

A lista a kategórialappal ellentétben egy közönségesen szerkeszthető szócikk, amely más szócikkek címeit tartalmazza. A lista rendezőelve nem feltétlenül a betűrend. Szerkesztés szempontjából a listába „kézzel” kell összegyűjteni, beírni a beletartozó szócikkek címeit. A lista a portálhoz hasonlóan olyan szócikkek címeit is tartalmazhatja, melyek még nincsenek megírva.

A listákból, amennyiben elegendő bennük szereplő szócikk minimális színvonalon megíródott, általában kategórialapokat szoktunk csinálni, de ez részletesebben nincs szabályozva.

[szerkesztés] Tematikus listák

[szerkesztés] Listák listái

[szerkesztés] Időrend szerinti listák

[szerkesztés] Egyéb csoportosítások


[szerkesztés] Külső hivatkozások


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -