Katalizátor
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A katalizátor a kémiában egy olyan anyag, ami úgy gyorsít föl (esetleg nagyságrendekkel) egy kémiai reakciót, hogy ő maga annak során nem használódik el. A szó a görög katálysis (feloldás) szóból keletkezett, latin végződéssel. A katalizátorok a reakciósebességet növelik. A katalizátorok úgy fejtik ki hatásukat, hogy jelenlétükben a reakciók más úton, alacsonyabb aktiválási energiájú részfolyamatokon keresztül játszódnak le. A katalizátornak gyakran kis mennyisége is elegendő nagy mennyiségű anyag átalakulásának meggyorsításához. Ha a reagáló anyagok és a katalizátor közös fázisban vannak, a katalízist homogén katalízisnek, ha különböző fázisban vannak, heterogén katalízisnek nevezzük. A katalízis során a katalizátor nem változik meg maradandóan.
Sokféle anyag lehet katalizátor: elemek, szervetlen- és szerves vegyületek. Az egyszerűbb kémiai felépítésű katalizátorok (elemek, szervetlen vegyületek) gyakran több különféle reakciót is katalizálnak. Az enzimek biokatalizátorok, rendszerint csak egyféle folyamatot katalizálnak. A katalizátorok hatását fokozó anyagokat promotoroknak vagy aktivátoroknak, a hatásukat gátló anyagokat inhibitoroknak nevezzük.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- W.A. Herrmann Technische Universität presentation [1] (angol nyelven)
- Inorganic Chemistry and Catalysis Group, Utrecht University, The Netherlands (angol nyelven)
- Centre for Surface Chemistry and Catalysis (angol nyelven)
- Carbons & Catalysts Group, University of Concepcion, Chile (angol nyelven)
- Ferdi Schüth: Schlüsseltechnologie der chemischen Industrie: Heterogene Katalyse. Chemie in unserer Zeit 40(2), S. 92 - 103 (2006), ISSN 0009-2851 (német nyelven)
- Michael Röper: Homogene Katalyse in der chemischen Industrie. Chemie in unserer Zeit 40(2), S. 126 - 135 (2006), ISSN 0009-2851 (német nyelven)
- Rainer Stürmer, Michael Breuer: Enzyme als Katalysatoren. Chemie und Biologie Hand in Hand. Chemie in unserer Zeit 40(2), S. 104 - 111 (2006), ISSN 0009-2851 (német nyelven)