Jobbik Magyarországért Mozgalom
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a wikipédia egyik alappillérének számító semleges nézőpont elve, vagy egyes megfogalmazásai reklámízűek. A vita részleteihez lásd a vitalapot. Ha a sablon elhelyezője nem indokolta e lépését a vitalapon, bátran távolítsd el! Az ezen a lapon látható jelölés 2007 szeptemberéből származik. |
Jobbik Magyarországért Mozgalom | |
---|---|
Elnök | Vona Gábor |
Alelnök(ök) | Balczó Zoltán, dr. Gyüre Csaba, Murányi Levente, Szegedi Csanád |
Alapítva | 2003. október 24. |
Székház | Budapest, Villányi út 20/A |
Pártújság | Magyar Mérce |
Ideológia | nemzeti radikalizmus, euroszkepticizmus |
Politikai elhelyezkedés | radikális jobboldal[1] |
Hivatalos színe(i) | piros-ezüst |
Weboldal | http://www.jobbik.hu |
Lásd még | Magyarország politikai élete |
A Jobbik Magyarországért Mozgalom (röviden Jobbik) radikális jobboldali, bírálói véleménye szerint szélsőjobboldali párt. Elődje a 2002-ben alakult, főként egyetemistákat tömörítő Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik), mely 2003-ban alakult párttá. A szavazóbázisát vesztett MIÉP mellett a magyar radikális jobboldal egyik legismertebb alakulata.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Önmeghatározása
Alapító nyilatkozata szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom célja a „rendszerváltozás befejezése, a jelenleginél igazságosabb társadalom megteremtése”. Önmeghatározása szerint „értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális, nemzeti-keresztény párt, mely programjával a nemzet egészét kívánja képviselni”. Büszkén felvállalják a nacionalizmust, de elutasítják, hogy soviniszták lennének[2]. Egyaránt ellenfélnek tekintik az MSZP-t, a szerintük „szélsőségesen liberális” SZDSZ-t és a szerintük „liberális gyökerű, polgári” Fideszt, bár utóbbival a néhány önkormányzatban együttműködnek. Vona Gábor elnökké választása óta a Jobbik „békés egymás mellett élést” hirdetett minden jobboldali párttal, ezért a Fidesszel szembeni fenntartásai is mérséklődtek.
[szerkesztés] Története
A Jobboldali Ifjúsági Közösség 2003. október 24-én a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevet felvéve párttá alakult. Fő céljuk az volt, hogy a MIÉP bomlásával és háttérbe szorulásával alternatívát nyújtsanak a radikális jobboldali szavazóknak.
Az új párt ismertségét figyelemfelkeltő akciókkal igyekezett növelni. Első lépése a 2003 karácsonyára meghirdetett országos keresztállítás volt, amivel a párt bejelentése szerint az ünnep eredeti keresztény mondanivalójára akarta felhívni a figyelmet[3]. A vallási szimbólumok politikai használata körüli és a köztérhasználatot érintő jogi vita [4] mellett a katolikus egyház is vegyes érzésekkel fogadta az akciót: egyfelől bírálatokat kaptak a keresztény szimbolika húsvéti és karácsonyi elemeinek felcseréléséért, másfelől Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök is részt vett a keresztszentelésben. [5] A párt azóta is minden évben megismétli keresztállító akcióját.
2005 őszén alakult a Jobbik Gyermekvédelmi Kabinetje, amelynek vezetője, dr. Bégány Attila 2006 januárjában a fővárosban több, közerkölcsöt sértőnek vélt helyen írta fel festékszóróval a JZ - Jobbik-Zorro - monogramot.[6]
2006-ban letakarták Ságvári Endre emléktábláját[7]. 2006 decemberében a párt színévé választotta a vörös-ezüst árpádsávokat, s a zászlót ért balliberális támadások miatt felvilágosító kampányt hirdetett a szimbólum történetének megismertetésére.[8]
A párt bírálói által romaellenesnek tartott nyilatkozatai [9] mellett a Jobbik nevéhez fűződik a rendőrség által a rendszerváltás előtt használt „cigánybűnözés” fogalmának felelevenítése is. Külön erre a célra létrehozott honlapja és a pártnak „a magyarországi cigány közösség méltóságát sértő, gyűlöletkeltésre, uszításra, közösség elleni izgatásra” alkalmas tevékenysége miatt az Országos Cigány Önkormányzat 2007 februárjában tüntetést tartott a párt székháza előtt és büntetőfeljelentést tett a Jobbik ellen. [10]
A 2006-os országgyűlési választásokra, szakítva addigi MIÉP-ellenes retorikájával, a MIÉP-pel szövetkezve MIÉP–Jobbik a Harmadik Út néven hozott létre választási szövetséget. A cél a radikális jobboldali erők összefogása volt, de a választásokon a pártszövetség nem érte el a bejutási küszöböt, így a Jobbik elhibázott lépésnek minősítette és felbontotta a szövetséget.
A párt részt vett a 2006 őszi Kossuth téri tüntetésekben, amelyeknek egyik vezéralakja, Molnár Tamás korábban a Jobbik alelnöke is volt.
2007-ben a párt nyilvánosságra hozta Bethlen Gáborról elnevezett programját, amely szerint Magyarországot az 1944-es német megszállással térítették le a „jogfolytonosság” útjáról, ezért az azóta fennálló „alkotmányossági válság” megoldására a Szent-Korona-tanra épülő alkotmány megalkotása szükséges. A program egyebek mellett követeli a „stratégiai fontosságú ágazatok” államosítását, a privatizáció felülvizsgálatát, a „társadalmi asszimilációra nem alkalmas csoportok tömeges bevándorlásának megállítását”, az egyházi esküvő állami anyakönyveztetését, kötelező erkölcs- és hittanoktatást az általános és középiskolákban, az árpádsávos zászló össznemzeti jelképpé nyilvánítását, a rendőrségen belül szervezeti egységet a cigánybűnözés megállítására, és önkéntes, területi alapon szerveződő nemzetőrség felállítását.[11]
2008-ban a Jobbik Csengey Dénesről elnevezett könyvtárat hozott létre Budapesten, ahol a megnyitó beszédet Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, prof. Dr. Kiszely István antropológus, az Atilla Király Népfőiskola főigazgatója, és Vona Gábor, a Jobbik elnöke mondta.
[szerkesztés] A Magyar Gárda
2007 júniusában Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt támogatásával egyesületként alapította meg és jegyeztette be a Magyar Gárda nevű szervezetet[13], mely alapító nyilatkozata szerint „része vagy gerince” kíván lenni a Bethlen Gábor program szerint felállítandó nemzetőrségnek, és - szociális és karitatív missziók támogatása és szervezése, illetve a katasztrófaelhárítás és polgárvédelem mellett - a „nemzeti önvédelem erősítésében” és „rendvédelmi” feladatok ellátásában kíván aktívan részt venni. [14] A gárda megalakulását heves politikai viták kísérték.
2008. március 10-én kilépett a Jobbikból Kovács Dávid, a párt alapító elnöke, Nagy Ervin, a választmányi elnök és Fári Márton, a párt etikai bizottságának volt elnöke. Kilépésük okául a Magyar Gárdát jelölték meg, nyilatkozatuk szerint „a Jobbik szétválaszthatatlanul egybemosódott a Gárdával, felelősséget vállalva valamiért, amit hosszútávon valójában irányítani nem képes”.[15][16]
[szerkesztés] Választási eredmények
[szerkesztés] Országgyűlési
Választások | Szavazatok száma (I. forduló) |
Szavazatok aránya (I. forduló) |
Szavazatok száma (II. forduló) |
Szavazatok aránya (II. forduló) |
Mandátumok száma | Mandátumok aránya | Parlamenti szerepe |
---|---|---|---|---|---|---|---|
2006-os* | 119 007 | 2,20% | 231 | 0,01% | — | — | nem jutott be |
* a MIÉP-pel közös választási pártban, MIÉP-Jobbik a Harmadik Út néven, amihez 15 megyéből a Kisgazda szervezetek is csatlakoztak
Megjegyzés
- Lásd még: A magyar választási rendszer
[szerkesztés] Önkormányzati
Polgármester: Pácin - Barati Attila[17]
[szerkesztés] Nemzetközi kapcsolatok
A Jobbik Külügyi Bizottságának küldöttsége 2008. május 16.-án Londonban találkozott[18] Nick Griffinnel, a Brit Nemzeti Párt elnökével, akivel a két párt közötti együttműködésről és az európai parlamenti választásokról tárgyaltak.
[szerkesztés] Források
- ^ Pártunkról – Rövid program (jobbik.hu)
- ^ „A Jobbik nacionalista, de nem erőszakos”, – Robert Hodgson interjúja Vona Gáborral, 2007-09-19
- ^ Keresztállítás országszerte (jobbik.hu)
- ^ Adventi keresztesek, Hetek, 2003. december 12.
- ^ Furcsállják a karácsonyi keresztet, Magyar Hírlap, 2003. december 6.
- ^ MTV hírmagazin 2006. február 7.
- ^ Eltűntettük Ságvári emléktábláját (jobbik.hu)
- ^ Az árpádsávos zászló lehet az összmagyarság szimbóluma (jobbik.hu)
- ^ A cigányok vérfertőzéséről értekezett a Fidesz támogatottja, index.hu, 2007. december 6.
- ^ AZ OCÖ feljelentése, 2007. február 22.
- ^ Bethlen Gábor Program (jobbik.hu)
- ^ Tájékoztató (magyargarda.hu)
- ^ Interjú Vona Gáborral a Magyar Gárdáról (jobbik.hu)
- ^ A Magyar Gárda alapító nyilatkozata
- ^ Lemondott a Jobbik három alapítója a Magyar Gárda miatt, index.hu, 2008. március 10.
- ^ Gárdát építenek párt helyett? - Jobbik-alapítók tiltakoznak, NOL, 2008. március 10.
- ^ Jobbikos polgármester a Gárda egyenruhájában - a cigányok sipítoznak (kuruc.info)
- ^ BNP-Jobbik találkozó Londonban (jobbik.com)
Magyarországi politikai pártok | |
---|---|
Parlamenti pártok (386 mandátum) |
Magyar Szocialista Párt (190) • Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (141) • Kereszténydemokrata Néppárt (23) • Szabad Demokraták Szövetsége (20) • Magyar Demokrata Fórum (11) • Somogyért Egyesület* (1) * Hivatalosan függetlenként |
Parlamenten kívüli pártok** | MIÉP – Jobbik a Harmadik Út (MIÉP és Jobbik) (2,20%) • Magyar Kommunista Munkáspárt (0,41%) • Centrum (0,32%) • Független Kisgazdapárt (0,02%) • egyéb (0,27%) ** A legutolsó választási eredmények alapján [1] |
Az Európai Parlamentben (24 mandátum) |
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (12) • Magyar Szocialista Párt (9) • Szabad Demokraták Szövetsége (2) • Magyar Demokrata Fórum (1) |