Jekatyerina Mihajlovna Dolgorukova

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Jekatyerina Mihajlovna hercegnő

Jekatyerina Mihajlovna Dolgorukova hercegnő, vagy Jekatyerina Mihajlovna Jurjevszkaja hercegnő (oroszul: Княжна Екатерина Михаиловна Долгорукова, Юрьевская; Moszkva, 1847. november 14. – Nizza, 1922. február 15.) orosz nemes, II. Sándor orosz cár második felesége.

[szerkesztés] Élete

[szerkesztés] Származása és fiatalkora

Jekatyerina Mihajlovna Dolgorukova – ismert még Dolgorukaja néven is – egy igen ősi orosz hercegi házba, a Dolgorukov családba született Mihail Mihajlovics herceg és Vera Gavrilovna Visnyevszkaja leányaként. A család azonban elszegényedett, így amikor Mihail Mihajlovics herceg elhunyt, Jekatyerina és a nővére a szentpétervári Szmolnij Intézetbe kerültek.

Mint elszegényedett arisztokratát, a cári család gyámleányának fogadta Jekatyerinát, és fizette neveltetését. Az 1860-as évek elején II. Sándor cár meglátogatta a Szmolnij Intézetet betegeskedő felesége, a német származású Marija Alekszandrovna cárné nevében. A cár felfigyelt Jekatyerinára, és egyre gyakrabban tért be az intézetbe. Ekkora már a cári pár házassága teljesen tönkrement, amit csak tetézett legidősebb fiuk, Nyikolaj cárevics 1865-ben bekövetkezett halála.

Ugyancsak 1865-ben Jekatyerina Mihajlovna befejezte a tanulmányait, és elhagyta a Szmolnij Intézetet. A cár megkérte, hogy legyen a szeretője, azonban a hercegnő visszautasította őt, mivel családja – főként édesanyja – ellenezte ezt. 1866-ban azonban meghalt Vera Gavrilovna, Jekatyerina pedig engedett a cár óhajának.

[szerkesztés] Kapcsolata a cárral

Jekatyerina és a cár viszonya „nyílt titoknak” számított. A cár azt tervezte, hogy feleségül veszi „Katyát”, azonban ebbe sem a cárné, sem a cár gyermekei nem voltak hajlandóak beleegyezni. Az uralkodó a Téli Palotához közel, az Angol rakparton a hercegnő rendelkezésére bocsátott egy palotát, amely ettől kezdve Jekatyerina első otthonává vált. A hercegnő emellett számos házzal rendelkezett a fővárosban, s felváltva lakott ezekben.

1880-ban meghalt Marija Alekszandrovna cárné. A cár beköltöztette Jekatyerinát és a tőle született gyermekeit a Téli Palotába, majd 1880. július 6-án elvette őt feleségül. A frigy azonban morganatikus volt, mivel az egyház nem egyezett bele. Ráadásul a cári család többi tagja továbbra sem vett tudomást Jekatyerináról; illetve a cár Marija Alekszandrovna cárnétól született gyermekei elidegenedtek az apjuktól, és látványosan ápolták édesanyjuk emlékét.

Mivel az egyház nem támogatta a házasságot, Jekatyerinából nem lehetett cárné sem. Bármennyira is óhajtotta Jekatyerina a cárnéi koronát, be kellett érnie a „Jurjevszkaja hercegnő” címmel, melyet nemcsak ő, de gyermekei is megkaptak. Így azonban sem Jekatyerina, sem utódai nem tartoztak a Romanov-családba.

1881. március 13-án meghalt II. Sándor cár; sírjába Jekatyerina egy hajfürtjét is beletették. A hercegnő elköltözött a Téli Palotából, hogy három életben maradt gyermekével csendesen, saját rezidenciáiban éljen. Később Párizsban, majd a francia Riviérán telepedett le.

[szerkesztés] Gyermekei

Jekatyerina és II. Sándor cár tizennégy éven át tartó szenvedélyes viszonyából négy gyermek született, akik mind a hercegi titulus birtokosai voltak:

Georgij Alekszandrovics Jurjevszkij (1872. május 12. – 1913. szeptember 13.), Alexandra oldenburgi hercegnőt vette el
Olga Alekszandrovna Jurjevszkaja (1874. november 7. – 1925. augusztus 10.), György Miklós merenbergi gróf neje
Borisz Alekszandrovics Jurjevszkij (1876. február 23. – 1876. április 11.)
Jekatyerina Alekszandrovna Jurjevszkaja (1878. február 9. – 1959. december 22.), előbb Alekszandr Vlagyimirovics Barjatinszkij herceg, majd Szergej Platonovics Obolenszkij herceg felesége.

[szerkesztés] Halála

Franciaországban Jekatyerina igazi nagyvilági életet élt, rengeteget költött ruhákra és bálokra, hatalmas háztartást vezetett, és több autót is fenntartott. Kapcsolata a Romanov-családdal nem szakadt meg teljesen; 1895-ben például Jekatyerina megkérte II. Miklós cárt, hogy adjon valamilyen rangot György Miklós merenbergi grófnak, mivel Olga Alekszandrovna hercegnő házassága rangon alulinak számított. Egyetlen, felnőtt kort megélő fia, Georgij az Orosz Haditengerészetnél szolgált, és ő kapta meg édesanyja szentpétervári palotáit is.

Az 1917-ben kitört orosz forradalom, mely a cári rendszer bukásához vezetett, megfosztotta Jekatyerinát attól a jövedelmétől, amit II. Sándor cár a végrendeletében utalt ki neki. A hercegnő elszegényedve halt meg Nizzában, 1922. február 15-én.