JavaScript

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A JavaScript programozási nyelv egy objektumorientált szkript nyelv, amelyet weblapokon elterjedten használnak. Eredetileg Brendan Eich, a Netscape Communications mérnöke fejlesztette ki; neve először Mocha, majd LiveScript volt, később „JavaScript” nevet kapott, és szintaxisa közelebb került a Sun Microsystems Java programozási nyelvéhez. A JavaScriptet először 1997–99 között szabványosította az ECMA „ECMAScript” néven. A jelenleg is érvényes szabvány az ECMA-262 Edition 3 (1999. december), ami a JavaScript 1.5-nek felel meg. Ez a szabvány egyben ISO szabvány is.

[szerkesztés] Használat és változatok

[szerkesztés] Szerkesztés, előállítás

A javascript kód vagy a html fájlban vagy külön (jellemzően .js kiterjesztésű) szövegfájlban van. Ezek a fájlok tetszőleges szövegszerkesztő (nem dokumentumszerkesztő) programmal szerkeszthetőek.

[szerkesztés] Futási környezete

[szerkesztés] Inkompatibilitások

[szerkesztés] Adattípusok

Három elsődleges elemi adattípus létezik:

• String
• Number
• Boolean

Két összetett típus:

• Object
• Array

Speciális típusok:

• Null
• Undefinied

A String típusú adatokat idézőjel vagy macskaköröm pár közé írjuk. Mindkét megoldás lehetséges, így az éppen nem használt jeleket is tartalmazhatja a szöveg.

a = "I'm sorry.";
b = 'Macskaköröm: (")'

Az első példában az idézőjel, a másodikban a macskaköröm tagja a string adatnak. Numerikus adatok lehetnek egész (decimális, hexadecimális, octal), vagy lebegőpontos értékek. Léteznek speciális numerikus értékek is, mint az előzőekben említett NaN, not a number érték, amit akkor használ a nyelv, ha értelmezhetetlen a matematikai művelet eredménye, vagy ha nem definiálunk értéket. Lehet még pozitív, vagy negatív végtelen, vagy szintén pozitív/negatív 0 érték. A JScript különbséget tesz a két 0 között.

[szerkesztés] Változók

A JScript nyelvben minden változót deklarálni kell. Ezt a var kulcsszóval tudjuk megtenni. Lehet csoportos deklaráció is, amikor vesszővel elválasztva több változót megadunk, és akár értéket is rendelhetünk hozzájuk. Arra is van lehetőség, hogy a var kulcsszót elhagyjuk, viszont ilyenkor az értékadás kötelező.

var str;
var int1, int2, int3;
var i = 1;
j = null;

A fentiekben többféle deklarációra látunk példát. Fontos megjegyeznünk, hogy az első és második esetben a változó típusa undefinied lesz. A negyedik esetben pedig a j változó null értéket kap. A különbség a két fogalom között az, hogy a null úgy viselkedik, mint egy 0 szám érték, a definiálatlan típus pedig egy speciális érték: NaN (Not a Number). A két érték összehasonlítása egyenlőséget mutat minden esetben. A JScript nyelv egy case-sensitive nyelv, ami annyit tesz, hogy nem mindegy, hogy kis- vagy nagybetűt használunk. Figyeljünk erre oda, főként ha ezen tekintetben eltérő szabályú keretbe helyezzük a JScript kódrészletet, pl. asp-be.

[szerkesztés] Operátorok

[szerkesztés] Operátorok típusai

[szerkesztés] Aritmetikai operátorok

Összeadás (+)

Az összeadás kétoperandusú művelet. Számokat ad össze,

z=3+4;   // z egyenlő 7-tel

és karakterfüzéreket láncol össze.

z="3"+"4";         //z egyenlő 34-gyel
udv="Hel"+"lo";>   // az udv megegyezik a "Hello"-val

Kivonás (-)

Ha kétoperandusú műveletként használjuk, akkor a kivonás (-) művelettel két számot vonhatunk ki egymásból.

x=4-3;   // x egyenlő 1-gyel
x=3-4;   // x egyenlő -1-gyel

Ha egyoperandusú műveletként használjuk, akkor ez az operátor a pozitív számot negatívvá konvertálja, illetve fordítva.

x=6;
y=-x;    // y egyenlő -6-tal
z=-y;    // z jelen esetben megegyezik 6-tal

Ha az operátort nem szám típusú értékekkel használjuk, akkor megpróbálja kiszámolni a különbséget olyan módon, hogy szám típusú értékké alakítja azokat.

Szorzás (*)

A szorzás (*) kétoperandusú művelet, amelynek segítségével két számot szorozhatunk össze.

z=2*3;   // z egyenlő 6-tal

Ha az operátort nem szám típusú értékekkel használjuk, akkor megpróbálja kiszámolni a szorzatot olyan módon, hogy szám típusú értékké alakítja azokat.

Osztás (/)

Az osztás (/) olyan kétoperandusú művelet, amely az első operandust elosztja a másodikkal.

z=6/3;   // z egyenlő 2-vel
z=3/2;   // z egyenlő 1.5-del

A nullával való osztás speciális értéket eredményez.

z=3/0;   // z POSITIVE_INFINITY-vel vagy NEGATIVE_INFINITY-vel egyenlő
z=0/0;   // z NAN-nal egyenlő

Ha ez operátort nem szám típusú értékekkel használjuk, akkor megpróbálja kiszámolni a hányadost olyan módon, hogy szám típusú értékké alakítja azokat.

Maradékos osztás (%)

A maradékos osztást (%) szokás modulo-műveletnek is nevezni. A két operandus osztása során keletkezett maradékot adja vissza.

z=7%2;   // z egyenlő 1-gyel
z=6%2;   // z egyenlő 0-val

Ha az operátort nem szám típusú értékekkel használjuk, akkor megpróbálja kiszámolni a maradékot olyan módon, hogy szám típusú értékké alakítja azokat.

Inkrementálás (++)

Az inkrementálás (++) egyoperandusú művelet, amelynek segítségével egy számot lehet inkrementálni, azaz hozzá adni egyet. A művelet lehet pre-inkrement és poszt-inkrement. A pre-inkrement azelőtt végrehajtódik, mielőtt az utasítás további műveletei végrehajtódnának.

x=5;
y=++x;   // mind az x, mind az y egyenlő 6-tal

A poszt-inkrement azután hajtódik végre, miután az utasítás összes többi művelete végrehajtódott.

x=5;
y=x++;   // az x 6-tal, az y 5-tel egyenlő

Ha az operátort nem szám típusú értékekkel használjuk, akkor az inkrementálást megpróbálja kiszámolni olyan módon, hogy szám típusú értékké alakítja az operandusokat.

Dekrementálás (--)

A dekrementálás (--) egyoperandusú művelet, amelynek segítségével egy számot lehet dekrementálni, azaz értékéből egyet kivonni. A művelet lehet pre-dekrement és post-dekrement.

A pre-dekrement azelőtt végrehajtódik, mielőtt az utasítás további műveletei végrehajtódnának.

x=5;
y=--x;   // mind az x, mind az y egyenlő 4-tal

A post-dekrement azután hajtódik végre, miután az utasítás összes többi művelete végrehajtódott.

x=5;
y=x--;   // az x 4-gyel, az y 5-tel egyenlő

Ha az operátort nem szám típusú értékekkel használjuk, akkor az dekrementálást megpróbálja kiszámolni olyan módon, hogy szám típusú értékké alakítja az operandusokat.

[szerkesztés] Logikai operátorok

• logikai és: a&&b
• logikai vagy: a||b
• tagadás/negálás: !a
• Kisebb mint: <
• Nagyobb mint: >
• Kisebb egyenlő: <=
• Nagyobb egyenlő: >=
• Egyenlő: ==
• Nem egyenlő: !=
• Feltételes hármas: ?:
• Vessző: ,
• Teljesen egyenlő: ===
• Teljesen egyenlőtlen: !==

A különbség az egyenlő (==) és teljesen egyenlő (===) operátorok között az, hogy a fordító az egyenlőség esetén a kiértékelés előtt "kikényszeríti" a hasonlóságot, tehát pl.: egy numerikus és karakteres 1, ill. "1" érték összehasonlítása egyenlőséget eredményez, míg a teljes egyenlőség vizsgálatánál nem. Az érték növelő, csökkentő operátor a hozzá kapcsolódó értékhez hozzáad egyet, vagy kivon belőle egyet.

a = ++a;
b = a++;

Ha az operátor elöl áll, akkor először történik meg az érték növelése, ha viszont hátul áll az operátor, akkor előbb az értékadás (b = a) valósul meg, és utána mellesleg nő az "a" változó értéke 1-gyel. Hasonlóképpen az értékcsökkentő operátornál. A feltételes hármas (?:) operátor esetén a kérdőjel előtt egy logikai kifejezés szerepel. Ha a kiértékelés eredménye igaz, akkor a "?" és ":" közötti értéket adja vissza az operátor, ellenkező esetben a ":" utáni értéket. A bitszintű jobbra eltolás két változata között a különbség az, hogy amíg a ">>" esetén az előjelbit értékét használja az új értékhelyek feltöltésére a bal oldalon, addig a ">>>" operátor esetén mindig 0 értékekkel tölti fel az üres helyeket.

a = b >> 2;
b = a >>> 2;

A műveletek során a második kifejezésben megadhatjuk, hogy hány értékhellyel tolódjon el a bináris adatsor.

x = += y;
x = x + y;

[szerkesztés] Sztring operátorok

• konkatenáció (összefűzés) c=a+b
• részsztring-képzés: sztringobjektum.substring(kezdet,hossz)

[szerkesztés] Bitszintű műveletek

• Bitszintű negálás: ~
• Bitszintű balra eltolás: <<
• Bitszintű jobbra eltolás: >>
• Helyérték nélküli jobbra eltolás: >>>
• Bitszintű és: &
• Bitszintű kizáró vagy: ^
• Bitszintű vagy: |

[szerkesztés] Értékadó operátorok

• Értékadás: =
• Összetett értékadás: OP=

[szerkesztés] Vegyes operátorok

• törlés: delete
• típus: typeof
• értékadás kiküszöbölése: void
• példánya-e: instanceof
• új: new
• benne:in

[szerkesztés] Típuskényszerítés

A JScript esetében könnyű az átmenet a változó típusok között. Ha kiértékel a feldolgozó egy kifejezést, akkor az alábbi szabályok szerint jár el: Tevékenység Eredmény szám és szöveg összeadása A szám a szövegbe épül logikai érték és szöveg összeadása A logikai érték a szövegbe épül szám és logikai érték összeadása A logikai érték a számba épül

[szerkesztés] Operandusok

[szerkesztés] Műveletek precedenciája

[szerkesztés] Operátorok asszociativitása

[szerkesztés] Utasítások és vezérlési szerkezetek

[szerkesztés] Utasítások

[szerkesztés] Vezérlési szerkezetek

[szerkesztés] Függvények és objektumok

[szerkesztés] Függvények

[szerkesztés] Objektumok

[szerkesztés] A JavaScript alapobjektumai és függvényei

[szerkesztés] Javascript események

[szerkesztés] Az oldal egészére vonatkozó események

• Load
  • Eseménykezelő neve: onLoad
  • Bekövetkezése: Amikor az oldal minden objektuma letöltődött.
• Resize
  • Eseménykezelő neve: onResize
  • Bekövetkezése: Amikor a dokumentumot átméretezik.
• Scroll
  • Eseménykezelő neve: onScroll
  • Bekövetkezése: Amikor a dokumentumot görgetik.
• Unload
  • Eseménykezelő neve: onUnload
  • Bekövetkezése: amikor egy dokumentumot eltávolítanak egy ablakból vagy frame-ből.
  • Érvényes: BODY, FRAMESET elemekre.

[szerkesztés] Egéresemények

• Click
  • Eseménykezelő neve: onClick
    
  • Bekövetkezése: amikor rákattint valaki az adott elemre az egérrel.
  • Az onClick esemény bekövetkezésének menete:
    • mousedown
    • mouseup
    • click (Többszörös kattintásnál az eseménysorozat mindig bekövetkezik, és a detail attribútum értéke minden kattintásnál megnövekszik egyel.)
  • Érvényes: A legtöbb elemre.
• MouseDown
  • Eseménykezelő neve: onMouseDown
  • Bekövetkezése: amikor egy egérgombot megnyomnak az adott elem fölött.
  • Érvényes: a legtöbb elemre.
• MouseUp
  • Eseménykezelő neve: onMouseUp
  • Bekövetkezése: amikor az egérgombot elengedik az adott elem felett.
  • Érvényes: a legtöbb elemre.
• MouseOver
  • Eseménykezelő neve: onMouseOver
  • Bekövetkezése: amikor az egérmutató az adott elem fölé kerül.
  • Érvényes: a legtöbb elemre.
• MouseMove
  • Eseménykezelő neve: onMouseMove
  • Bekövetkezése: amikor az egérmutató mozog az adott elem fölött.
  • Érvényes: a legtöbb elemre.
• MouseOut
  • Eseménykezelő neve: onMouseout
  • Bekövetkezése: amikor az egérmutató az adott elemet elhagyja.
  • Érvényes: a legtöbb elemre.

[szerkesztés] Formokra vonatkozó események

• Blur
  • Eseménykezelő neve: onBlur
  • Bekövetkezése: amikor az adott elem elveszti a "fókuszt".
  • Érvényes: LABEL, INPUT, SELECT, TEXTAREA, és BUTTON elemekre.
• Change
  • Eseménykezelő neve: onChange
  • Bekövetkezése: amikor az adott elem elveszti a beviteli fókuszt, és változás következett be a tartalmában azóta, hogy rákerült a fókusz.
  • Érvényes: INPUT, SELECT, és TEXTAREA elemekre.
• Focus
  • Eseménykezelő neve: onFocus
  • Bekövetkezése: amikor az adott elem aktívvá válik, vagy az egér, vagy a billentyűzet segítségével (TAB).
  • Érvényes: LABEL, INPUT, SELECT, TEXTAREA, és BUTTON elemekre.
• Reset
  • Eseménykezelő neve: onReset
  • Bekövetkezése: amikor FORM reset következik be.
  • Érvényes: Csak FORM elemre.
• Select
  • Eseménykezelő neve: onSelect
  • Bekövetkezése: amikor a felhasználó szöveget jelöl ki szöveges (text) mezőben.
  • Érvényes: INPUT, TEXTAREA elemekre.
• Submit
  • Eseménykezelő neve: onSubmit
  • Bekövetkezése: amikor a FORM adatokat elküldenek. (submit).
  • Érvényes: Csak FORM elemre.

[szerkesztés] Objektumszintű események

• Abort
  • Eseménykezelő neve: onAbort
  • Bekövetkezése: amikor egy képletöltést megszakítanak.
  • Érvényes: objektum elemekre.
• Error
  • Eseménykezelő neve: onError
  • Bekövetkezése: Amikor egy kép nem töltődik le teljesen vagy hiba keletkezik a script futása közben.
  • Érvényes: OBJEKTUM, BODY, FRAMESET elemekre.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• W3Schools JavaScript oktatóanyagok
• Hard Core JavaScript - átfogó írás korszerű JavaScript technikákról

Ez az informatikai tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!