Jaroszlavl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Jaroszlavl / Ярославль

A városháza épülete, 18. század
címere
Koordinátái: é. sz. 57°38′0’’, k. h. 39°52′0’’57.6333333333, 39.8666666667
Kormányzat
Ország   Államrész	Oroszország   Jaroszlavli terület
Alapítás éve Várossá vált	1010 1218-ban
Polgármester	Voloncsunasz Viktor Vlagyimirovics
Népesség
Város (2005)	605 200 fő
Földrajzi jellemzői
Területe
Teljes	km²
Időzóna   Nyáron (DST)	MSK (UTC+3) MSD (UTC+4)
Weboldal: http://www.city.yar.ru/

Jaroszlavl (oroszul: Ярославль) város Oroszországban, Moszkvától 250 km-re (vonattal 282 km-re) északkeletre, a Volga és a Kotoroszl folyók találkozásánál. A Jaroszlavli terület központja, lakóinak száma 605 200 fő. A legrégibb Volga-parti város, egyike a Moszkva körüli ún. Aranygyűrűt alkotó ősi, műemlékekben gazdag városoknak. Történelmi városközpontját 2005-ben felvették az UNESCO Világörökség listájára.

Tartalomjegyzék 1 Történeti áttekintés 2 A Világörökség része 3 Gazdaság 4 Oktatási, kulturális intézmények 5 Kerületek 6 Közlekedés 7 A város és környéke szülöttei 8 Jaroszlavl testvérvárosai 9 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Történeti áttekintés

A város alapjait Bölcs Jaroszláv (Rosztov velikij, majd Novgorod ura, 1019-1054 között kijevi fejedelem) vetette meg, aki 1010 körül a Kotoroszl folyó torkolatánál várat építtetett. A hagyomány szerint a fejedelem ezen a helyen ölt meg egy medvét, így került a város címerébe a szekercét tartó álló medve. A vár első írásos említése 1071-ből való. 1218-tól önálló fejedelemségi székhely, húsz évvel később a mongolok felégették, később újra feldúlták, a 14. században többször is tűzvész pusztította. 1463-ban a Moszkvai nagyfejedelemség része lett. A 16. századra a vár körül népes kereskedelmi település és több szabadfalu alakult ki. 1612-ben itt gyűjtött erőt a Moszkva felszabadítására induló népfölkelő sereg, Jaroszlavl négy hónapig gyakorlatilag főváros volt. A 17. századra a város gazdag kereskedelmi központ, a hagyományos volgai víziút és Arhangelszk – az orosz állam egyetlen tengeri kikötője – felé vezető kereskedelmi útvonal fontos állomása. Ez a század a jaroszlavli építő- és díszítőművészet aranykora volt, ekkor épült a ma is álló egyházi épületek többsége.

A 18. században jelentős átalakulás kezdődött: a kereskedelem visszaesett, de a városban megjelentek és fejlődésnek indultak a manufaktúrák, köztük az I. Péter engedélyével alapított nagy textilmanufaktúra. II. Katalin cárnő rendeletére több oroszországi városban, így Jaroszlavlban is városrendezési tervet készítettek. A század utolsó negyedétől nagyarányú építkezések folytak, a városkép fokozatosan átalakult. A város 1777-ben a tájegység közigazgatási központja, húsz évvel később a Jaroszlavli kormányzóság székhelye lett. 1803-ban megnyílt az első felsőfokú oktatási intézmény. 1825-1835 között a Volga mentén rakpart épült, 1870-ben megindult Moszkva és Jaroszlavl között a vasúti közlekedés. A 19. század legvégén a városban 57 gyár vagy üzem működött, köztük gyufa- és dohánygyár, papírgyártó manufaktúra és több textilgyár. A szovjet időszakban Jaroszlavl nagy nehézipari központtá alakult, és teherkikötője is gyorsan fejlődött, hiszen sokáig Moszkva Volga-parti kikötőjéül szolgált. A városépítésben a többi szovjet városhoz hasonlóan házgyári lakótelepek építése és ún. mikrorajonok kialakítása volt a jellemző, de a központban megőrződött az évszázadok alatt kialakult városszerkezet és a város híres templomépületeinek többsége.

[szerkesztés] A Világörökség része

Jaroszlavl legrégibb műemlékegyüttese a 12. században alapított Szpaszo-Preobrazsenszkij-(Megváltó színeváltozása)-kolostor, közepén az azonos nevű székesegyházzal. A katedrális egy 13. századbeli híres, de 1501-ben leégett templom helyén épült 1506-1516 között. A kolostort bástyákkal erősített vastag fal övezi, területén a 16. századból egy további templom a refektóriummal, a Szvjatije vorota (Szentkapu, 1516), a harangtorony (19. századi tetőzettel) és a volt szerzetesi cellák épülete található. 1788-ban a kolostor könyvtárában őrzött sok ezer régi könyv közül került elő másolatban az óorosz irodalom alapvető alkotása, az Igor-ének.

A 17. századi jaroszlavli templomépítészetet a dekoratív elemek gazdagsága, különösen az öntött színes kerámialapok alkalmazása jellemzi. A vöröstégla épületeket a párkányokon körbefutó, ajtó- és ablakkereteket kívülről szegélyező, a kupoladobokat is elborító élénk színű kerámiasorok díszítik. Ennek különféle változatai láthatók többek között a Bogojavlenyije-( Vízkereszt-, 1684-1693), az Ioann Zlatouszt-(Aranyszájú Szent János-, 1649-1654) és a Nyikola Mokrij-templomokon (1665-1672). Az épületek legbecsesebb díszei a freskók. A tolcskovi Ioanna Predtecsi-(Keresztelő Szent János-) templom és különösen a főtéren álló Ilji proroka-(Illés próféta-, 1647-1650) templom fedett tornácainak (galériáinak) a teljes falfelületet elborító freskói csodálatot keltenek, korabeli ikonosztázaikkal együtt az orosz művészet legszebb alkotásai közé tartoznak.

A történelmi városmag a Volga és a Kotoroszl folyó között emelkedő földnyelven alakult ki. Az 1778-ban elfogadott városrendezési terv a régi, középkori városszerkezetre épült. Megtartották a főtérről az egykori városkapukhoz vezető utcákat, de magát a várfalat lebontották (csak két őrtornyát, az 1660-as évekből való Znamenszkaja és Volgai tornyot hagyták meg), helyén 1820-1821-ben körút létesült (ma: Pervomajszkij körút). Klasszicista stílusú lakó- és középületek, kormányzósági paloták sora épült, ezek egy része ma is áll, így a városháza épülete, a líceum (1788), a Kadetiskola épületegyüttese (Kadetszkij korpusz, 1798-1828), a Kormányzói palota (Gubernatorszkij dom, 1820-as évek). A kereskedőnegyed épületegyütteséből (Gosztyinij dvor, 1813-1818) egy klasszicista oszlopsoros épületrész és a rotonda maradt fenn.

[szerkesztés] Gazdaság

Az iparnak is évszázados hagyományai vannak, de város csak a szovjet időszakban, különösen a második világháborút követően vált nagy ipari központtá. Jaroszlavlban készült az első szovjet gyártmányú nagy raksúlyú gépkocsi, az első szovjet dömper, trolibusz és dízelmotor. Főbb iparágak: kőolaj-feldolgozás, vegyipar, festékgyártás, dízel- és elektromotorok, szerszámgépek, gumiabroncsok gyártása, hajók és vasúti járművek gyártása, javítása; könnyűipar: textilipar, dohánygyár, fafeldolgozás, építőanyag- és élelmiszeripar. Néhány nagy múltú, országos jelentőségű termelővállalat:

• Avtogyizel Rt., az egyik óriás vállalatcsoport tagja. Fő profilja a dízelmotorok gyártása. Az 1916-ban alapított jaroszlavli Lebegyev Rt. az ország első autógyára volt. A szovjet időszakban előbb különféle járműveket készített, majd profilt váltott, 1958-ban tért át a dízelmotorok gyártására traktorok, tehergépkocsik számára. 1970-ben vette fel az Avtogyizel nevet. A vállalat dízelmotorjaival szerelt Kamaz tehergépkocsik a Dakar-rallin több alkalommal első díjat is nyertek.

• Szlavnyefty-Janosz, (Jaroszlavnyeftyeorgszintyez), az egyik olajipari holding leányvállalata. Az északi régió legnagyobb kőolaj-feldolgozó gyára, olajfinomítás, kőolajszármazékok gyártása. A termelés 1961-ben kezdődött, 1976-ban több helyi olajipari gyár összevonásával jött létre az 1996-ban részvénytársasággá alakult mai nagyvállalat. Jelenleg évente 15 millió tonna nyersolajat dolgoznak fel.

• Lakokraszka Rt., az ország egyik legnagyobb műgyanta-, lakk- és festékgyára. A város első festékgyártó üzemét Vahramejev kereskedő alapította 1838-ban, ma ez a gyár is része az Rt.-nek. A jelenleg közel 250 féle terméket gyártó nagyvállalat legnagyobb megrendelői az oroszországi autógyárak és az építőipar.

• Jaroszlavli gumiabroncsgyár, egy országos holding egyik tagja. Az ország első számú kerékabroncs gyára, itt készítettek először szintetikus gépkocsigumit. A gépkocsik mellett elsőként fejlesztették ki és kezdték gyártani a repülőgépeknél használatos különleges gumiabroncsokat.

• Krasznij Perekop, textilkombinát, fő profilja az iparban, pl. a gumiabroncsoknál használatos anyagok előállítása. I. Péter cár engedélyével két helyi kereskedő alapította a város első nagy textil-manufaktúráját (lenfonót és szövödét) 1722-ben. A mai gyár jelenleg is az eredeti, Kotoroszl-parti épületben működik.

[szerkesztés] Oktatási, kulturális intézmények

1750-ben F. G. Volkov Jaroszlavlban alakította meg az első nyilvános oroszországi színházat. Együttesét hamarosan a cári udvarba szólították, a városnak csak később lett állandó színháza. Jelenlegi dekoratív, eklektikus homlokzatú épülete 1911-ben készült el. A városban ifjúsági színház, koncertterem, cirkusz működik. 1784-ben alapították az első nyomdát, két év múlva itt adták ki az ország első vidéki folyóiratát. Jelenleg mintegy 40 napi- és hetilap, folyóirat jelenik meg havonta.

A város leghíresebb látnivalói és kulturális értékei a 16-17. századi templomai. Egy részük a Jaroszlavli Építészettörténeti Múzeumhoz tartozik, mely maga is a Szpaszo-Preobrazsenszkij-kolostor épületeiben kapott helyet. Az egykori Kormányzói palota a Szépművészeti Múzeumnak ad otthont. A Régi orosz művészeti- és díszítőművészeti múzeum (a volt Metropolita palotában, 1680-as évek) legértékesebb darabjai a 13-15. századból való ikonosztázok, ikonok. A város közelében van Nyekraszov múzeuma, az egykori falusi kúriában, ahol a nagy orosz költő gyakran tartózkodott.

Jaroszlavl első felsőfokú iskoláját P. G. Gyemidov alapította 1803-ban, mely később jogi líceumként működött. 1918-ban állami egyetemmé alakították, de 1924-ben bezárták. A mai, Gyemidovról elnevezett egyetemet 1970-ben nyitották meg a városközpont egyik régi épületében, jelenleg kilenc tanszékkel működik. Gyemidovnak 1844-ben emlékoszlopot emeltek. A szovjet hatóságok által leromboltatott emlékoszlopot 2005-ben újra felállították.

További felsőoktatási intézmények: orvosi akadémia, mezőgazdasági akadémia, Usinszkij pedagógiai egyetem, műszaki egyetem, színházművészeti főiskola, rakéta-légelhárító főiskola, nemzetközi üzleti és modern technológiai főiskola.

[szerkesztés] Kerületek

A város lakossága a 20. század második felében folyamatosan növekedett, 1992 óta lassan csökken. Lélekszáma 2005. január elején 605 200 fő volt. Polgármester (mer) 1991 óta: Voloncsunasz Viktor Vlagyimirovics.

A város hat kerületből áll, ezek többsége nagyobb lakónegyedekre, ún. mikrorajonokra oszlik.

• A Kirovszkij (625000 fő) és a Leninszkij (68100 fő) kerület – a város adminisztratív, kulturális, pénzügyi központja. Itt áll a legtöbb műemlék épület, köztük a Megváltó-kolostor, melyet tévesen kremlnek is neveznek.
• Krasznoperekopszkij kerület (639000 fő) – az egyik legrégibb városrész, a Kotoroszl folyó túlsó partján. Hagyományosan ipari negyed, közel 1000 vállalat telephelyével, itt működik az olajfinomító is.
• Frunzenszkij kerület (123500 fő) – 1975-ben kezdték kiépíteni, szintén a a Kotoroszl túlsó partján
• Dzerzsinszkij kerület (169600 fő) – a legfiatalabb kerület, 1979 óta folyamatosan épül, eddig tíz mikrorajonja készült el
• Zavolzsszkij kerület (117600 fő) – a Volga bal partja mentén húzódó terület sok kertes házzal, falusi jellegű utcákkal

[szerkesztés] Közlekedés

Repülőtér, folyami kikötő. Rendszeres hajójáratok a Volgán. A városnak két pályaudvara van, a Főpályaudvar a Transzszibériai vasútvonal történelmi északi vonalának egyik állomása. Jelenleg az Oroszország expresz nem itt, hanem Nyizsnyij Novgorodnál keresztezi a Volgát. A Volgán vasúti híd (1903) és egy közúti híd vezet át, a második közúti híd jelenleg épül. A városi úthálózat fejlett: autóbusz, trolibusz, villamos.

[szerkesztés] A város és környéke szülöttei

• Alekszandr Jakovlev (1923, Jaroszlavl melletti faluban –2005) politikus, Mihail Gorbacsov tanácsadója
• Alekszandr Ljapunov (1857–1918) fizikus, matematikus
• Szegej Ljapunov (1859–1924) zeneszerző, zongoraművész
• Fjodor Tolbuhin (1884, Jaroszlavli terület –1949) a Szovjetunió marsallja
• Valentyina Tyereskova (szül. 1937, Jaroszlavl melletti faluban) az első női űrhajós (1965-ben)

[szerkesztés] Jaroszlavl testvérvárosai

• Jyväskylä Finnország
• Poitiers Franciaország
• Coimbra Portugália
• Kassel Németország
• Burlington USA
• Exeter Anglia
• Hanau Németország

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Jaroszlavl földje (oroszul, fotókkal)
• A városi önkormányzat honlapja (oroszul)
• Régi jaroszlavli képeslapok

Városok a Volga mentén (forrástól a torkolatig)

Peno | Szelizsarovo | Rzsev | Zubcov | Sztarica | Tver | Novozavidovszkij | Konyakovo | Dubna | Kimri | Belij Gorodok | Kaljazin | Uglics | Miskin | Ribinszk | Tutajev | Jaroszlavl | Kosztroma | Volgorecsenszk | Krasznoje | Pljosz | Navolki | Zavolzsszk | Kinyesma | Jurjevic | Szokolovszkoje | Pucsezs | Cskalovszk | Gorogyec | Pravdinszk | Balahna | Bolsoje Kozino | Nyizsnyij Novgorod | Bor, Oroszország | Ksztovo | Liszkovo | Vaszilszurszk | Jurino | Kozmogyemjanszk | Csebokszari | Szosznovka | Novocsebokszarszk| Marinszkij Poszad | Zvenyigovo | Kozlovka | Volzsszk | Zelenodolszk | Nyizsnyije Vjazovije | Szvijazsszk | Vasziljevo | Kazány | Kamszkoje Usztje | Kujbisevszkij Zaton | Bolgar | Tyetyusi | Sztaraja Majna | Uljanovszk | Novouljanovszk | Szengilej | Dimitrovgrad | Toljatti | Fedorovka | Zsiguljovszk | Szamara | Novokujbisevszk | Mezsdurecsenszk | Oktyabrszk | Szizrany | Hvalinszk | Balakovo | Volyszk | Marx | Szaratov | Engels | Kamisin | Nyikolajevszk | Dubovka | Volzsszkij | Volgográd | Krasznoszlobodszk | Szvetlij Jar | Ahtyubinszk | Narimanov | Asztrahány |